- Biztos hiányoztál neki és vissza kószált. Az igazat megvallva nem tudom nem értek a fegyverekhez. Vagyis csak azokhoz amilyen neked is van. Nekem a sajátomat épp elég ha kezelni tudom.
*Mosolyogtam majd az utcára néztem.*
- Meg tanítasz táncolni?

- Nem terveztem. Őszintén még sohasem használtam egyébként, még az sem biztos, hogy működik. Egyébként nem vagyok az a lövöldözős fajta, ha lehet, próbálok szót érteni másokkal.

* Majd elgondolkoztam. *

- Arra viszont kíváncsi lennék hogy került hozzám, ugyanis ez múlt héten lenyúlták tőlem...

- Szabad megkérdeznem, hogy te tényleg le akartál lőni?
*Néztem rá nagy szemekkel majd megböktem az arcát.*
-Ti fiúk olyan erőszakosak tudtok lenni. Ha rám lősz meghalok mint mindenki más szóval ha arra kerülne a sor jól célozz. Nem akarok szenvedni.
*Majd elszakítottam a fonalakat amik rá voltak tekeredve persze véglegesen nem tudtam mert ha egyszer behálózok valakit az többé már nem szabadúl.*

* Elfogadtam a felém nyújtott kezet. Miután kezet fogtunk, nyújtózkodtam egy kicsit. Ekkor a könyvtrnban mindenki ijedten bámult rám. Fel nem tudtam fogni mit néznek annyira. Hát persze, még mindig egy pisztoly volt a kezemben. *

- Hoppá... * - gyorsan a kabátzsebembe csúsztattam a fegyvert, a megszokott helyére. *

*Kicsit kellemetlenül éreztem magam az előbbi incidens miatt ezért kicsit hátrébb léptem majd a kezemet nyújtottam.*
- Örülök hogy megismerhetlek a nevem Naomi.

* Elmosolyodtam. *

- Én tudok táncolni, bár nem tudom mikor tanultam meg. Ja, egyébként a nevem Neptunus Lawal, bár mostanság szimplán Neptune, vagyok.

- Hát én még soha....

- Nekem akár most is megfelel * - vigyorogtam. * - Remélem tuddsz táncolni.

*Elengedtem  és megálltam előtte.*

- Én komolyan beszéltem, már ha addig meg nem folytassz. Biztos holnap este is rendeznek valami bált...

-Táncolni? Bál? komoly? Elvinnél táncolni? 

- Csak nem keringőzni akarsz itt a könyvtárban? Láttam egy ünnepséget nemrég, ha táncolni akarsz, szívesen elviszlek egy bálba...

* Huncut mosollyall az arcán csinálom amit a lány akart. Bár ebben szerepet játszott az is, hogy odakinn esett az eső, és nem nagyon akaródzott kimennem. *

-Gyere csak vissza nem illik faképnél hagyni egy lányt.

* A szememet forgattam, és hátraléptem. *

- Ha ennyit megyünk hátra, kiérünk az utcára...

* Léptem még kettőt hátra, mielőtt valami még kínosabb helyzetbe keverenék, így sikerült kiérni a polcok közül az előtérbe, ahol a sok ember mászkált. Időközben sikerült megfognom a pisztoly ravaszát, és kész voltam használni, bár elveim szerint nőkre nem lövünk... *

*Eléggé érdekes pozícióba kerültem ugyan is a hasánál kötött ki a fejem ezért mély levegőt vettem és megfújtam. Majd felegyenesedtem és csípőre tettem a kezemet.*

- Aha, persze...

* És óriási erőfeszítés árán sikerült hátralépnem egyet, így majdnem megcsókolta a pólómat. *

- Hmm, ha így szereted a férfi pólókat, tudok neked adni néhányat! * - felsőbbrendő arckifejezéssel néztem rá. Tudtam, hogy valószínűleg úgy járok, mint az előző áldozata, de előtte legalább még kiszórakozom magam. * - Na így már elég szórakoztató vagyok?

- Ne erőlködj már körbe fontalak mint egy pókocska a zsákmányát. 

- Figyelj ide, én nem akarok tőled semmit. De mint észrevehetted, egy fegyver van a kezemben * - az ujjamal araszoltam a ravasz felé, tekintve, hogy ha a csaj ennyire rámenős, akkor valószínű nem nagyon árt neki a pisztolylövés sem, amennyire én tudtam, ebben a városban mindenki vagy halhatatlan, vagy mágus... *

- Mégis milyen trükk? 

* Tudtam, hogy tennem kell valamit. Méghogy én valaki játékszere legyek! Nevetséges! Gondoltam, nem sok esélyem van rá, de megpróbáltam ellenálni. Emlékezetem mélyén kutattam, hátha valahogyan ki tudom védeni ez az egészet, de nem találtam mást, csak teljes sötétséget. Mikor kinyitottam a szemem, megláttam, hogy a felemelt kezemben egy pisztolyt tartok. Az én pisztolyomat... *

- Mi a fene..? * - kérdeztem hangosan. A lányhoz fordultam. * - Remélem ez nem egy újabb trükk.