*Egyik fán ücsörögve  figyelek Victorra mad a múltkor látott cicusra...* 

~ á.a cicus ebédet keress...~ * sóhajtva állok fel és ugrok le közéjük* 

-Szia Cicus... elég rdekes látványt nyújtasz így...fáról logva..

*Az én reakcióm a hirtelen hangra mögülem az, hogy megdermedtem. Tudtam, hogy még akkor sem érnék le a pisztolyig, vagy a késig időben, ha akarnék ,így aztán nyugodtan válaszoltam*
-Hát.. az adóbehajtók a világ végére is elmennek az adóért.. jöttem is... *mondtam végül komolyan*

*Ahogy eddig mindig most is a szabadnapom az erőben töltöm. Gyakorolva az át változást hogy minnél tovább bírjam. Ugyan akkor élveztem a friss levegőt amint végig hasít a bundámon. Csak úgy száguldoztam az erdőben szlalommozva a fák között. Ekkor a nagy futtásom közeppette egy fura szag csapta meg az orrom.*

- Nocsak-nocsak. Csak nem egy ebéd merészkedett ide az én körzetembe? 

*Tettem fel a kérdést magamnak. Majd felmásztam egy fára és a lombok között szökkelve követtem. Majd mikor meg állát lassan lecsúsztam a háta mögé és ijesztő hangon szóltam hozzá.*

- Ki merészelt ide jönni ahhol még a madár sem járt?

*És most képzeljen el mindeki egy feket párducot amint fejjel lefelé lógva rémisztgeti az ebédet.*

*Az erdőben már elég mélyen jártam egyik kezemben a fegyverem a másikban egy térkép és iránytű pihent*
~És most merre tovább? *gondoltam miközben egy fa mellett megálltam ,hogy jobban szemügyre vegyem a térképem, próbálva onnan valami információt nyerni a hollétemről*

* Ismét magamhoz tértem de sehol se volt senki ezért mártóztam egyet a vízben  és mikor végeztem haza mentem pihenni.*

- Nem volt nehéz kitalálni. A friss vért idáig érzem * Megdörzsölte az orrát majd a férfire nézett aki még mindig eszméletlen volt.* - Ha tippelhetek akkor belső vérzése van. Ne egyenletes a szívverése. Lehet be kéne dobni a vízbe vagy megitatni egy kevés vámpír vérrel. 

Elmosolyodok, vág az esze, tudja jól hogy mi vagyok. - Igazad van, kíváncsi voltam hogy vajon rájössz-e, hogy én mi illetve ki vagyok. - mosolygok és Ravenre nézek. - Úgy látom ő kissé megpihent. - hátra dobom a hajam és felültetem majd a kőnek támasztom. Kezemmel a vízbe nyúlok és az arcát bevizezem. - Rendben lesz. - nézek végig Ravenen és muszáj volt megérintenem a nyakát, hogy tudjam mennyire van pulzusa. A vére szépen futott az artériájában, nem lesz gond, de vigyázok rá. - Mellesleg a nevedet elárulhatnád. - állok fel és sóhajtok.

- Nem vagyok benne biztos hogy neked szükséged lett volna a vízre de tudom milyen hatásai vannak. * Körbenézett majd megrázta a fejét.* - A barátod szerintem elájult. Nem muzdúl már vagy 20 perce és a feje is eléggé hátra van hajolva. 

Néztem elég komoly tekintettel a fiúra és mély levegpt vettem. - Nos tudod ez a tó, meggyógyít. Bármilyen sérülésed van, akkor .. - hogy bizonyítsam is neki oda guggoltam a tó mellé és megvágtam a tenyeremet, ami kivérzett, aztán a vízbe tettem. - a tó begyógyítja. - kiveszem a kezemet és már ott se volt a seb. - A környezet, meg hát.. - vigyorgok Ravenre. - Elég érdekes. Nem mintha olyan rég lennék itt, de azért már azt tudom, hogy tele van meglepetésekkel. - mosolygok kissé gonoszan a félvérre.

- Épp csak erre jártam ismerkedek a környezettel már amennyire lehet ezt annak nevezni. * Nézett körbe majd a sálát feljebb húzta és zsebre tettem a kezét* - Ilyen időben bolond az aki páncsíkól egy ilyen hideg vízben. 

Mikor a fiú elő lépett, muszáj volt nevetnem a feltételezésén. - Nem, szó sincs romantikázásról. - mosolyogtam aztán vissza sétáltam a kőhöz és ismét neki dőltem. - Ami azt illeti én is épp megzavartam, egy kis pancsolást. - néztem Rabenra és kuncogtam. - Egy ilyen ilyes fajta mint te mit keres itt? - néztem vissza rá, nem akartam elárulni mi ő.

- Ahogy óhajtod. * Vissza ültem majd néztem az eseményeket de a biztonság kedvéjért már a láncok a hátam mögött támadásra készen álltak. Mikor kilépet a fiú kicsit meg könnyebbültem nem volt olyan veszélyes vagyis első ránézésre nem tűnt annak.*- Szép estét mi járatba ilyen kései órán?

*Nem tűnt komolynak a dolog ezért vissza csúsztatta a tört és kilépett a holdfényre. Komoly tekintettel nézett végig a nőn majd a férfin is. * - Nem akartam megzavarni ezt a romantikus jelenetet szóval bocs ha esetleg félbe szakítottam valamit.* 

Nevettem fel a Raven megjegyzésére és néztem rá. - Csak pihenjen! - azzal a sűrű fák elé mentem. - Tudom, hogy itt vagy..megéreztelek! - mondom a sötétben lapuló alaknak. - Nem fogunk bántani, kivéve ha te nem támadsz. - mondom kissé irónikusan és vigyorgok. - Ja és én a helyedben azt amit most fogsz, én vissza dugnám. - kissé félre érthető lehetett Raven számára, de a fiú tudta hogy mire célzok, a tőrre a kezében.

- Nem is érezzük a fájdalmat csak ha emberi alakot öltünk. Mégis csak hús vér test ami egy emberéhez igent csak hasonló. Ha levágja valaki a karom az ugyan olyan fájdalmas mint bárki másnak az már mellékes hogy vissza is nől a helyére. * Mikor megemlítette hogy van még itt valaki felálltam és körbe néztem.* - Lehet egy rajongója lesz.

* Mogorva arckifejezéssel hallgatta az elmúlt 2 perc beszélgetését. * ~ Egy vámpír és egy kaszás... Ez nem az én napom. De a vámpír énemet teljesen elzártam. Nem szabadott volna rájönnie hogy félvér vagyok. Egyszerű embernek kellet volna éreznie.* Csóválta meg a fejét majd guggolt. A csizmájából előhúzott egy tört vészhelyzet esetére majd várt.* 

Elmosolyodok és a hajamba túrok. - Rendben. - mondom a nyílt napos célzására és pillantok a sebei helyére. - Érdekes, egy kaszásról nem gondoltam volna hogy érez fájdalmat.. - elengedem a hajamat és érdekes illatot érzek meg. ~Hmm, egy félvér.~ vigyorodok el és ellököm magam a kőtől. - Úgy tűnik nem vagyunk egyedül. - pillantok a fák irányába.

- Mint mondtam igazán remek ember volt. Majd egyszer ha nyílt nap lesz az alvilágban bemutatom személyesen. * Azzal leültem és a nyakamhoz nyúltam.* - Be kell vallanom a nyakam eléggé érzékeny az efféle dolgokra ezért választottam inkább a víz gyógyító hatását. Csak igen lassan megy folyamatba a gyógyulás. * Majd az oldalamra tettem a kezem.* - Igen lehet harci sérülésnek is nevezni. Elég nagy ütést mértek a bordáimra.

* Csendben haladt előre a sűrű aljnövényzeten át mikor vízcsobogásra lett figyelmes. megindult ki a süsnyésből majd egy patakhoz ért. Furcsa volt a vize de kíváncsi lett hova is folyik. Elindult a víz folyása mentén addig amíg egy kisebb tavacskára hasonlító valamihez nem ért. Hangokat hallott ezért halkan haladt tovább az fák takarásában.* 

Kár, szívesen megismertem volna Moric Farallelit. - mondom az  íróra célozva és sóhajtok, észreveszem hogy elég sántítva illetve görjedten megy. - Semmi gond. Harci sérülések? - mosolyodok el. -Én segíthetek ha gondolja, de nem hiszem hogy örülne két fognymnak utána. - dobom meg a hajmatés vigyorgok.