- Érzem..
* Mondtam majd néztem rá. Egy ideig néztem majd valami belső dolog késztetett arra, hogy kihasználjam a fiú közelségét s megcsókoljam.*

Nem igazán tudom de majd bele jövök. *Azzal kikászálódtam az öléből és felvettem a ruháimat. * Csak akkor kellemetlen a dolog mikor épp agyon nyomnak. *Majd oda hajoltam az arcához.* Most is vörös lettél. 

- ?!!
* Döbbentem le majd most okkal full vörös lett az arcom.*
- Mond csak, nem tudod ezeket a hirtelen átváltozásokat kicsit kontrollálni ?
* Kérdeztem miközben kezem megállt a levegőben, azon gondolkoztam, hogy most hagyjam vagy inkább lökjem-e le.*

A hirtelen ért kellemetlen ingerek miatt hajlamos vagyok rá. " majd vissza változtam és hát meg kell hagyni hülyén nézett ki hogy ott fekszem az ölében félig és ő a fejemet simogatja." Izé..ŐŐŐ 

- Hidd el, nem állt szándékomban bántani.. Ami meg a súlyomat illeti ne mondj semmit, a macskák csontja amúgy is könnyen törik...
* Mondtam majd megsimogattam a fejét, az ölembe vettem majd csak simogattam.*
- Nem gondoltam volna, hogy átváltozol.

" Félholt állapotban könnyes szemmel néztem rá torzonborz szőrrel." Még élek azt hiszem. Nehezebb vagy mint hittem. " Majd két x jelent meg a szemem helyén és a fejem a székre tettem." Ezt ne ismételjük meg többet  Nehéz eset vagy 

* Mikor észrevettem, hogy nem Erik vörös haja világít mellettem hanem a fal rögtön felugrottam. Mikor láttam szegény macskuszt letérdeltem.*
- Erik? Minden oké? Bocsánat..! Hé, élsz még? Na!
* Böködtem meg.*

"Amikor a dörgést meghallottam automatic macskává váltam és égnek állt a szőröm és Shizuka nem vette észre hogy már nem vagyok emberi alakban úgyhogy rám ült és csak a mancsom meg a farkam látszott ki a feneke alól. Ide oda csóváltam a farkincámat mint mikor a cicák idegesek. Persze nem a lányra voltam az "

- Szél? Oh, igen, leesett.Ami a megfigyelést, tanulmányozást illeti.. Hajrá, nem lesz könnyű dolgod.
* Mondtam mosolyogva majd egy hatalmasat dörgött mire én ijedtem a Erikre ugrottam.*
- Utálom a vihart!
* Majd abban a percben lehetett hallani ahogy elkezdett kopogni az eső.*

Széllel nem volt ilyesmi. Ő nem vörösödött el csak ha nagyon forró voltam. Majd megfigyellek titeket és tanulmányozni kezdem a női nemet. " Mosolyogtam el majd leültem." Yambaruval kezdem. 

- Értem, szóval ilyesfajta..
* Mondtam majd kacsintottam.*
- A lányok érdekesen vannak összerakva, sokat kell még tanulnod ahhoz, hogy kiismerd őket. Néha még én se igazodok ki egyeseken.

Például mikor Toki-kunnak ajánlottam fel a húst de ő nem akarta mert hogy én csináltam erre annyira ideges lettem hogy lepörköltem a szemöldökét is. De ez régen volt. A lányok is furcsák ok nélkül vörösödik el az arcuk 

- Hogy?
* Majd megfogtam az arcom.*
- Jól vagyok, semmi baj, ez csak.,. Mindegy nem lényeg, a lányoknál ez megszokott. Visszautasítani egy dologban? Eto... Hát.. Mire gondolsz pontosan?

" Mikor vissza ölelt kicsit melegebbet kezdtem sugározni magamból bár ezt nem vettem észre. Mikor elengedtem kicsit megijedtem." Cica-mica talán beteg vagy? Olyan vörös vagy mint amikor vissza utasítanak engem egy bizonyos dologban. Nagyon bosszantó tud lenni. Pedig én csak kedves akarok lenni de a földieken nem lehet kiigazodni. 

- Más?
* Pislogtam rá meglepetten majd mikor megölelt kikerekedtek a szemeim, teljesen váratlanul ért a dolog. Pár másodperc után elmosolyodtam majd visszaöleltem.*

" A simogatásra rögtön jó kedvem lett épp hogy nem doromboltam." Te olyan más vagy mint a többi lány. Nem tudom miért de te nem is tudom... " Nem tudtam mihez hasonlítani a dolgot csak mosolyogva megöleltem." Yambaru!!! 

* Nagyon csúnya, sötét esőfelhők közeledtek. Elmosolyodtam majd megsimogatta Erik fejét.*
- Ez aranyos volt. Itt nem leszel vizes, csak akkor ha kinyitjuk a tetőt, de esőbe eszem ágába se jut.

" Felmentem a lépcsőn hozzá majd megfogtam a kezét és az ablakhoz húztam." Azért vagyok itt. "Mutattam az égre majd kirázott a hideg." Elég nagy esőre lehet számítani. És én nem akarok vizes lenni. Olyan nedves minden olyankor. 

- Ezt csak úgy szokták mondani, alapban nem képes ilyesmikre. Na és te, hogy kerültél ide?
* Néztem le rá és azon gondolkoztam mennyivel kisebbnek tűnik.*
- Azt ne mond, hogy azért jöttél mert unatkozol.
* Majd széles mosoly jelent meg arcomon.*

Az unalom megfojtani? Nem is tudtam hogy ilyenre is képes. " Azzal közelebb mentem hozzá és pont előtte álltam meg csak épp pár méter volt köztünk magasságban."