Hogy te milyen egy goromba vagy monták már *mondja neki öszintén és vissza megy a cicushoz és bere tur a hajába és tovább simogatja*

*Elengedte Ájriszt, elvégre már nemvolt sok értelme egy felnőtt lánynak fogdosni a nyakát.* -Nos, épp egy fontos kísérlet közepén jártam...- *Kezdett bele büszkén, de hangja hamar borongósabbá vált.* -...amíg egy illetlen kiscica félbe-nem szakított a nyávogásával...- *Pillantott le Ájrisz-re, majd aprót sóhajtva beletúrt a lány hajába.* -Na, tessék mostmár megsímogattalak én is.- *Azzal el is távolodott a kettőtől, és a falnak dőlve rágyújtott.*

Á imádom a macskákat *monta "Ájrisznak meg Dimitrinek"* és te szereted a macskákat? *kérdezi kiváncsian*

*Ahogyan a kezébe lógtam komoly még is csintalan tekintettel néztem rá. Megnyaltam a mancsom és a homlokára csaptam. Mikor ezzel megvoltam emberi alakot öltöttem. A méretemmel a súlyom is megnőtt. Hamar a földre kerültem. A lány simogatására dorombolni kezdtem.* 

- ez jól esik. Ne légy ilyen merev már mondtam. 

 

Igen igaz *majd nésztem a macska felé és oda mentem és meg simogatam "Ájriszt"* és épen mit csinál ijenkor is? *lérdezi töle miközbe a macskát simogatja*

*Lévén már rég újította meg a testét, az érzékei kezdtek eltompulni, így nem érezte a macska karmainak fájdalmát, sokkalta inkább mikor a fülébe doromboltak. A hirtelen jött Ferraihoz hasonlító dorombolástól enyhén a falnak dőlt, majd aprót fújtatva mérgesen ragadta grabancon Ájriszt, és maga elé tartotta.* -Légyszíves ne nézzél játékszernek...- *Tekintete vissza szegeződött Akame-ra.* -Részletes információm vannak mindenkiről, aki tagja a Mysticanime csoportjának. Ha jól tudom ön nemrég érkezett köreinkbe, igaz?-

* Mikor átlépett sunyin néztem rá hogy egy ennivaló kiscica képében jelentem meg aminek alig lehet ellenállni. Az egyik mancsommal kapálózni kezdtem majd utána nyúltam és a lábára másztam és úgy haladtam felfelé. ( Bevetettem a karaim.) Úgy kúsztam fel rajta mint ha muszáj lenne majd nehezen a vállához érve leültem majd hangosan bosszúból bele dorombóltem a fülébe és meg is csaltam a nyakát majd a lányra néztem és mancsot emeltem.* 

Ó én most senkitse keresek csak hallotam hogy valaki nyávogot és érdekelt *monta neki mosolyogva és meg kérdezi töle* és honnan tudja a nevemet amikor most találkoztunk elöször *kiváncsian kérdezi*

-Áhh... te vagy az Ájrsiz?- *Aprókat pislogott egyszem szemével, s az édes kis teremtmény hízelgése már majdnem rávette, hogy megsímogassa, de érezte hogy valaki még figyeli őket.* -Felejtsd el. Nemfoglak felvenni...- *Átlépte a macskát, s jobban körbe tekintve kiszúrta a másik lányt, Akame-t.* -Szép napot..- *Intett neki.* -Kit keres?-

* Mikor megláttam Dimitrit egy jó nagyot nyávogtam majd felálltam és a lába körül kezdtem tekeregni. Közben doromboltam*

"Hazza felé tartotam amikor egy magas épületböl hallotam egy nyávogást és be néztem de amikor be nésztem nem látam senkit csak egy macska nőt"

*Fülét egyszer csak egy idegesítő nyávogás ütötte meg. Egy ideig tűrte, remélve hogy a hang gazdája ráun a dologra, de percek teltek el, és a nyávogás nemszűnt. Dimitrinek eközben már kezdett felmenni a pumpa, s az egyik szó írásánál alaposan beletörte ceruzáját a füzetjébe. Aprót sóhajtott megadóan, majd felkelt és az ajtóhoz sétálva kinyitott az előtérre. Lapos tekintettel szúrta ki az aprócska macskát, s meredten bambult rá.* -Hát te?-

* Házi macska képében jártam az utcákat majd eszembe jutott a fura fiú és úgy döntöttem benézek. Egy nyitott ablakon beugrottam a laborba ahol senkit se láttam. Leültem a földre majd nyávogni kezdtem.*

*Miután véget értek kalandozásai Rosarioval és az új lány, Ájrisz beavatásával, Dimitrinek első dolga volt elbújnia a laborbeli kis termébe. Magára zárva az ajtót gyorsan elkezdte kipakolgatni zsákjából az újonnan beszerzett értékeit, majd miután könyvtári pontossággal helyre rakott mindent, bele feledkezett a kutatásba...*

-Okés. Tegyünk vele egy próbát.- *Visszahúzta maszkját, s szótlanul követte Rosa-t.* ~Miért érzem magam ilyen kellemetlenül most?~ *Meredt maga elé. Egyszem szabad szeme a lányéval összekulcsolt kezét figyelte.* ~Hasonmást megyünk kergetni egy vidámparkba... na sebaj. Úgyis rég jártam már egy efféle "boldog" helyen.~

- Ha én Moka lenék... Lássuk csak. 

*Csak egy szelíd mosollyal reagálta le Rosa hirtelen meglepettségét.* -Nyugi. Csak akkor kell ilyesmitől tartanod, ha egy ágyba kerülünk.- *Vigyorodott el, bár az ilyen perverz poénok sosem képezték a szókincsét. A puszi jól esett neki, és gondok nélkül viszonozta azt.* ~Talán mégsem olyan rossz dolog néha megválni a maszktól.~ *Futott végig elméjén a gondolat, majd újonnan felöltve komoly tekintetét köhintett egyet az öklébe.* -Így nehezen fogunk egyről a kettőre jutni...- *Megfogta Rosa kezét, és szelíden húzni kezdte.* -Szóval... ha Moka lennél hova mennél a "szabad napodon"?-

* Mosolyogva néztem végig rajta majd egy finom mozdulattal lehúztam a maszkját és adtam a szájára egy puszit majd jött a reccsenés. Egy pillanatig azt hittem én tettem valamit ezért kétségbeesett tekintettel a helyére raktam a nyakát vagyis igyekeztem eredeti állapotába vissza állítani.* 

-Na... ne borzold a hajam.- *Fogta meg Rosa kezét, majd a tenyerébe nyomott egy puszit, és hátrébb lépve elengedte.* -Ezt örömmel hallom, és igen készen állok.- *Tekintett a város irányába, de gondolatai máshol kalandoztak.* ~Oly régóta vagyunk együtt... mégis oly kevés időt töltöttnk kettesben... nem tudok róla még szinte semmit.~ *Gondterhelt sóhajtás hagyta el ajkait, majd egy hirtelen mozdulattal majd kitörte a saját nyakát, akkorát roppantott csigolyáin.* -Gyerünk.-

* Megálltam és elmosolyodtam.*