- Ám legyen.*Nyugtázta, majd sarkon fordult.* Most fáradj velem a hátsó részre.
- Rendben. *Haladtam utána, aztán egyszer csak elém tárult egy teljesen más világ. Mindenféle löttyökkel, tárgyakkal, növényekkel és állatokkal volt tele a helység. Jó pár név is ki volt függesztve a polcokra. Elbambultam teljesen.*
- Hahó! Föld hívja Ayano kis assznyot. *Kicsit meg bökdöste a vállam, el mosolyodtam saját magamon. Majd a kezembe nyomott egy zacskó gyógyszert.*
- Ez remek. Minden meg van. Nagyon szépen köszönöm kedves...... hogy is hívják?
-Noáh vagyok. *Vigyorodott el.* Jöjjön máskor is, ha szüksége van valamire.
*Most hogy minden meg volt végre eltűnhetek a városból. Kifizettem a gyógyszereket és már itt sem voltam.*
*Nagy nehezen meg találtam végre a Labort. Éppen benyitottam volna mikor egy lány igen idegesen elsüvített mellettem. Néztem utána egy darabig, majd beléptem az ajtón.* - Jó napot! - Köszöntem illedelmesen, hiszen ha kommunikálni akarunk ez az első lépés. Elsőre nem jött válasz, így újra köszöntem, gondolván hogy biztos nem hallotta. Majd kis idő múlva eluntam magam és elkezdtem körbe nézni, majd egy viszonylag fiatal, magas és igen jó képű férfi állt elém.*
Vámpír vagy igaz? Hideg vagy pulzusod sincs és meggyűlik a bajod a vízzel. Így már érthető a dolog.
*Egy hirtelen mozdulattal a lány arcához hajoltam és átkaroltam. Vagyis csak úgy csináltam mintha. Valójában a láncot fogtam ami a testére volt csavarva. Egy apró mozdulattal elszakítottam ettől a két kaszás eltűnt a lány mögül de tudtam hogy vissza jönnek. A szemébe néztem majd mosolyogni kezdtem*
A város alapítói között voltam. A lényeg hogy túléld és nem vagyok ember de erre gondolom rájöttél amint megfogtad a kezemet. Hisz még pulzusom sincsen.
Kérlek had kísérjelek el. Nyugodt lelkiismerettel tudnák lefeküdni ha megtenném.
*Mondtam majd két kaszásra néztem és nem jöttem rá miért vannak rátapadva a lányra. Amikor jobban megnéztem láttam, hogy a lány közé láncok vannak tekeredve amikről ő nem is tud. ( Talán valaki birtokolja a lelkét? vagy nincs is lelke?) Gondoltam magamban majd megfogtam a lány kezét és elindultam a kijárat felé miközben elhatároztam meglesem mi is ő valójában.*
- Ma ha jól tudom nem. Pár napja elutazott de egyedűl is haza tudok menni. Nagy lány vagyok vigyázni meg tudok magamra. A vacsorát meg sajna el kell utasítanom mert nem hiszem hogy amit én fogyasztok olyat adnak bárhol is.
- Köszönöm^^. Igen elég gyakran járok erre Noáh régi jó barátom és a párom is itt dolgozik csak ő a fő épületben az alaksorban. Szerintem úgyis találkoztok majd.
*Azzal felálltam és megigazítottam a ruhámat.*
- Köszönöm szépen a segítségedet nagyon hálás vagyok érte.
*Oda értünk az asztalomhoz ami egy ablaknál volt és tele volt mindenféle anyaggal dossziékkal meg egyebekkel. Leültem majd egy székre mutattam ami az asztal mellet volt.*
Oda le tudsz ülni.
*Majd nekiálltam kikeverni a főzetett. Egy negyed óra múlva el is készültem vele majd egy fiolába öntöttem és a lánynak adtam.*
- Akashiya Rosario vagyok örvendek a találkozásnak.
*Elindúltam utána majd Noáh asztalához értünk ami kész káosz volt és szinte semmit nem lehetett megtalálni csak egy cetlit amin a nevem volt és a hozzávalók listálya.*
*Épp munkába altam az új épületben mikor hangokat hallottam ezért gondoltam megnézem ki az. Kiléptem a c épületből és átsétáltam a fő terembe ahol egy fiatal lány állt valami dög előtt.*
Segíthetek valamiben?
*Tettem fel a kérdést majd neki dőltem az egyik asztalnak.*
- Ám legyen.*Nyugtázta, majd sarkon fordult.* Most fáradj velem a hátsó részre.
- Rendben. *Haladtam utána, aztán egyszer csak elém tárult egy teljesen más világ. Mindenféle löttyökkel, tárgyakkal, növényekkel és állatokkal volt tele a helység. Jó pár név is ki volt függesztve a polcokra. Elbambultam teljesen.*
- Hahó! Föld hívja Ayano kis assznyot. *Kicsit meg bökdöste a vállam, el mosolyodtam saját magamon. Majd a kezembe nyomott egy zacskó gyógyszert.*
- Ez remek. Minden meg van. Nagyon szépen köszönöm kedves...... hogy is hívják?
-Noáh vagyok. *Vigyorodott el.* Jöjjön máskor is, ha szüksége van valamire.
*Most hogy minden meg volt végre eltűnhetek a városból. Kifizettem a gyógyszereket és már itt sem voltam.*