- Mikor ne érezném jól magam? Melletted nem tudok unatkozni. 

-Úgy beszélsz, mintha számítana nálam egy vágás...- *Nyomott egy cuppanós puszit Rosa nyakára, s mélyen beszippantotta  a lány kellemes illatát.* -Örülök neki, hogy jól érzed magad a társaságomban...-

- Bárcsak ne érne véget ez az este. 

*Felült ő is, s Rosa keze után nyúlt.*-Hagyjad már azt a buta ketyerét!- *Megfogta a lány kezét, és gyöngéden magához húzva Rosa-t átölelte őt. A füléhez hajolva suttogva szólalt meg ismét.* -Nem érdekel az se ha ezer év telik el pár perc alatt... míg veled vagyok az ilyen dolgok feleslegessé válnak a számomra...-

- Nem hiszel nekem? Bár lehet hogy szemtelen vagyok megesik még velem is. 

*Lapos tekintettel pillantott le Rosariora, majd mutató ujját arca elé emelve nyitotta ki úgy a száját, mintha csak valami nagy dolgot akart volna mondani a viccelődésre. De ebből az egészből csak egy aprócska sóhajtás, és egy megadó mosoly született.* -Nem lettél egy kicsit mostanság szemtelen?- *Nyomta neki mutató ujját a lány orrának.*

- Mondom hogy jól bírtad... Észre se vetted? Ennyire elvoltál foglalva hogy azt se vetted észre hogy a takarító nő körbesepert minket.

*Csak csöndben élvezte a kis nyugalmat, amit szerelme közelében élvezhetett most. Nem is kívánhatott ennél többet, és miért is kívánna? Elmélkedéséből Rosa zökkentette ki, egy eléggé érdekes mondattal.*
-Tessék?- *Emelkedett meg a szemöldöke aprán.* -Két nappal és éjjelen át tartó aktus?-

- Tudom. és köszönöm. 

*Elcsöndesedett, s átkarolva szerelmét lehunyta a szemét.*
-Legyen bármilyen rögös is az út, amin járunk... Soha többé nemfoglak elhagyni... ígérem.-
*Szólalt meg halkan. Szavai melegséget, és szeretet sugároztak.*
-Boldog karácsonyt, egyetlenem...-
 

- Csak azért kérdezem mert az én testem részben úgy működik mint  egy élő emberé kisebb hiányosságokkal. 

-Rosa...- *Túrt bele a lány hajába gyengéden.* -Azt hiszem tudom mire akarsz kilyukadni... de a testem, annak ellenére hogy sok szervemet képes vagyok működő képesé tenni, biológiailag még mindig egy halott teste marad, halott sejtekkel...- *Majd aprót sóhajtott.* -Vagyis őszintén szólva nem tudom... ha halott vagyok, akkor hogy tudok mégis az élők között járni? Természetesen itt már a mágia jön szóba. Azt meg persze nagyon nehéz megfejteni, hogy mennyire is lesz élő egy halott teste a mágia által, vagy hogy mikre lehet képes, amikre az élők is...- *Elmosolyodott, majd köszönetet akart volna mondani a dícséretre, de egyszer csak hirtelen valami megállt benne.* -Hoppá... asszem a szívem...- *Elvigyorodott, majd halk kuncogásba kezdett.* -Úgy tűnik a 24 órás működés csak nyugodt testi körülmények között marad 24 óra...-

- Ő hát mennyire funkcionál úgy a tested mint egy élő férfié? 

*Bár testének nemvolt rá szüksége most mégis mély, folyamatos lihegéssel hevert, teljesen elernyedve az imént rátört élvezetektől. Mikor Rosa mellé feküdt, s fejét a mellkasára tette, ujjaival lassan cirongatni kezdte a lány hátát.*-Hmm? Mire gondolsz?- *Emelkedett meg kíváncsian a szemöldöke.*
 

* Átkaroltam Dimitrit már amennyire tudtam majd az utolsó percekben már a levegőjét kapkodva néztem rá. Tisztán éreztem a csúcsra jutott és nem sokra rá én is követtem őt. Még be is könnyezett a szemem. Hátra hajtottam a fejem majd a plafonra néztem. A szemfogaim is kivillantak egy pillanatra az élvezettől. mellkasomhoz kapva ültem még egy ideig az ölében majd mellé feküdtem és a mellkasára tettem a fejem.*

*Aprót morrant a hirtelen gyorsításra. Mikor Rosa ráhajolt, kezei lecsúsztak a lány formás melleiről, s egyik kezével megragadta Rosa csípőjét, a másikkal mélyen beletúrt a hosszú, selymes hajába. A csókokat egytől egyik viszonozva, s elméje már teljesen elveszett az élvezetek hullámában. A hosszú egymás nélkül töltött idő úgy tűnik hamar meg is hozta a hatását. Hirtelen ért fel a csúcsra Dimitri, s testének majd minden izma bele feszült a rátörő extázis végett.*

* Ujjaimmal végig simítottam a két sebhelyet majd mikor megláttam a nyelvöltését megemelkedett a szemöldököm és gyorsítottam a tempón.  Oda hajoltam hozzá majd az arcát puszilgatva a szájára haladtam át. A válla mellé támaszkodtam és a szőnyegbe markoltam. Körmeimet lassan végig húzta a szőnyegen és felnyögtem. Éreztem hogy nem hiányzik már túl sok de tartottam magam.* 

*Halk, elégedett sóhaj hagyta el ajkait, mikor Rosa átvette a vezetői szerepet. Elkényelmesedve a szőnyegen legeltette szemeit a félhomályban rajta vonagló, gyönyörűszép női testen, s a kéjes mosolyt ő is apró mosollyal, plussz egy kis nyelvöltéssel reagálta le. Kezei sem voltak sokáig szabadok. Lassan felcsúsztatta őket a lány testén, s ismét kezelésbe vette Rosa melleit.*

* Testem szinte izzott annak ellenére hogy általában jéghideg szokott lenni. Hangot adtam az élvezetnek nem tagadom. Talán még soha nem volt ilyen élvezetes az együttlétünk szegénynek a hátát még meg is karmoltam. Ám mikor úgy gondoltam ideje helyet cserélni lendítettem egyet magunkon és fölé kerekedtem. Mozgatni kezdtem a csípőm és felvettem az előző tempót. Egyik kezem a szíve fűlött volt a másikkal a fejemhez kaptam majd hátra hajtottam fejem egy kis időre majd vissza néztem rá. Kéjes mosollyal az arcomon.*

*Könyökein támaszkodva tökéletesen rátudott simulni Rosa testére anélkül, hogy súlyával zavarhatta volna a lányt. Nehezen uralkodva magán kapkodott a szépség mézédes ajkai után, s egyáltalán nem tudott betelni velük. Lassú, egyenletes ütemét néha nagyobb lökésekkel fűszerezte meg. Úgy érezte ez a pillanat már nehezen lehetne ennél is jobb. A kandalló tüze eközben alább hagyott lobogásából, s már csak a parázs nyújtott némi fényt halk pattogásával.*