- Igen említetted már, hogy nem szíveled őket, csak az okát nem árultad még el, pedig kíváncsi vagyok ám rá.*Mosolyogtam  majd kényelembe helyeztem magam, s vártam, hogy most elmeséli-e vagy nem.*

Mikor odébb toltam a macskát, az lépett hátra kettőt, aztán felugrott az ölembe. - Na remek... - hajtottam hátra a fejem, és sóhajtottam, majd megkezdtemm a harmadik pohárnyit ital elfogyasztását. Ekkor már éreztem, hogy jhobb lenne megállni, de érzelmek nélkül csak nem lehet olyasmiket csinálni mint legutóbb. Közben a macska - fióbiás fiú, és egy másik lány letelepedett egy asztal mellé, így gondoltam az éjszaka további részében nyugalom lesz. ~ Már ha nem csinálok valami baromságot az este ~ gondoltam kissé komoran. Hát igen, ez a legrosszabb az egészben, hogy én még full részegen is képes vagyok értelmesen gondolkozni, még ha cselekedni nem is... Elgondolkozva végigsimítottam a macskán. - Azt hiszem, ha nem vigyázok, egyel több macskával távozok innét, mint amennyivel bejöttem... - csóváltam a fejem.

- egy új élet vagy egy kis bátorság megteszi köszi. * Mosolyogva néztem rá majd hátradőltem és megnyugodtam.* - Mondtam már mennyire utálom a macskákat?  vagy hogy mennyire vissza taszítóak vagy hogy utálom és hogy magokat nyalják és utálom őket?

- Rendben van. * Segítettem neki felállni majd leültünk a legközelebbi üres asztalhoz, még mindig nem festett a legfényesebben.*- Hozzak valamit? 

Csendben figyeltem ahogyan a macska bűvölő elvan. Hátra pillantottam hogy lássam mit csinál a két jómadár. Szegény Raven eléggé szárul festet. Megvakartam a fejem majd kértem egy pohár forralt bort kis fahéjjal. Mikor megkaptam lassan iszogatni kezdtem.* 

- Egy kis szusszanás nem ártana. De kint hideg van és én meg megfagyok. * Olyan lehettem mint egy kisgyerek aki nem akar semmit.* Lehetne róla szó hogy leülünk egy asztalhoz? Valahogy úgy érzem az egyenesen álls se menne jól.

A padlóra helyeztem a macsát, aki volt szíves odébb menni. Viusszatelepedtem a bárszékre, és folytattam a korsó kiürítését. - Hát, annyi szent, hogy itt izgalmasabb mint... otthon... - tuti valami szomorú arcot vágtam, így a korsó mögé rejtettem az ábrázatomat, tartva, hogy még a végén reflexszerűen könnyezni kezdek, és akkor oda a tekintélyem. Helyette a macskára néztem, ami a lábamat kezdte babrálni. - Hurrá. Még a végén szerzek magamnak egy házimacskát. - azzal valamivel odébb pateroltam az állatot.

- Ej ej ezek a fóbiák... Viktor úgy érzem megértél egy kasztrálásra. 

* Leguggoltam mellé majd megbökdöstem óvatosan.*- Minden rendben? * Majd fölé hajoltam, hogy jól lássam az arcát*- Eléggé elsápadtál, nem akarsz kimenni picit a levegőre? Talán jobban éreznéd magad.. 

* Mikor leszedték a macskát a fejemről elfeküdtem és a levegő után kapkodtam.* - Micsoda bestiák lesből támadnak mikor az ember sebezhető. Sunyi lények. * Aztán még a lelkem is kileheltem szépen lassan.*

Megnyugodtam, hogy nem vagyok még részeg, úgy döntöttem bemutatkozom a vörös macskának, éppen kezdtem volna bele, mikor egy második cicus jelentt meg, és egyenesen a másik srác képébe ugrott, aki feltehetően nem volt oda ezekért az állatokért. Mázli, hogy nincsenek érzelmeim, mert ilyenkor a hisztérikus röhögőgörcs című műsort adtam volna elő. Végül úgy döntöttem segítek szegényen, és egy jól irányzott mozdulattal eltávolítottam róla a macskát, majd a kezembe vettem. - Rossz cica. - jelentettem ki. - Nem mész haza? Sipirc! - De a macskának nem volt kedve hazamenni, inkább dorombolni és dörgölőzni kezdett.

-Hallo-- *Végig se kellet mondanom hisz a kis fehér macska egyenes az arcába landolt. Ahogy néztem a reakcióját próbáltam visszafogni egy mosolyt.*- Maradj nyugton kicsit. * Majd mivel láttam, hogy nem nagyon hallgat rám a falhoz toltam és lefogtam majd szabad kezemmel leszedtem róla a macskát aki nem volt az az ijesztő fajta, sőt, egészen aranyos volt.* 

* Ahogyan megláttam a szemét felálltam és közelebb hajoltam. Észre se vettem hogy testet váltottam. A hajam fehérré vált és a szemeim vérvörösek lettek. A személyiségem is lecserélődött mint mindig.*

- Ez beszél? * Sápadtam le majd Lia mögé bújtam ekkor a fejem felett motoszkálást hallottam.* - Te is hallod? * Kérdeztem halkan de ekkor már késő volt egy másik macska jelent meg és egyenesen a képembe ugrott amitől bepánikoltam.*

-Nem kell ide mentő és meg sem szólaltam! Egyébként meg a Miss Ajándéktolvaj inkább azzal foglalkozzon, hogy az ajándékokat nem lopni kell ,hanem kapni!
*szól vissza Victor Rosarionak tovább kötözve a kezét*

- Te szentséges... - motyogtam értetlenül, mikor a macska mancsot nyújtott, és megszólalt. - Most vagy én őrültem meg, vagy mindenki más... - a szeme kikerekedett, látni lehetett, milyen szép vöröses színű, ami ugye nem mindennapi látvány. Közben előttem mentek az események, de én csak a macsekra koncentráltam. - Öööö... Szia, macska... vagyis... Mao... - máris úgy beszéltem, mint aki egy hordónyi válogatott folyadékot fogyasztott el, pedig csak másfél korsó volt. Óvatosan kézbe vettem a macsekot, és közelebbről is megvizsgáltam. Hatzározottam volt benne valami természetfeletti hatás, így megnyugodtam, hogy nem bolondultam meg egészen...

- inni? Hisz alig iszogattál még valamit. És a kocsma az a hely ahol a legcifrább népek vannak. Igen jól lehet szórakozni ha megvan a megfelelő hangulat. Jut eszembe Ő Maori a legjobb barátom. 

*Szegény Victor meg elkezdett feltápászkodni a földről az iménti után és elkezdte bekötözni a kezét, a rúgás is fájt, a macska harapása is, a föld is.. minden... és már eltette a kését*
-Nézzük a jó oldalát.. még nem lőnek... *mormogta magának megnyomva a "még" szócskát.*