- Majd kiderül. Eléggé fontos lenne hogy kijussak bár lazán kisétálhatnák addig amíg te itt ücsörögsz szóval nem értem miért vagyok még itt. Lehet hogy az egyedi személyiséged az oka.
-Hogy? * Fordultam felé hirtelen majd most még kellemetlenebbül éreztem magam.*-Oh.. Bocsánat. * Majd lehajtottam fejem s csak a padlót kémleltem zavaromban, teljesen hülyén éreztem magam. ~ Valahogy sose akarnak jól elsülni a dolgaim. Meg lennék átkozva? ~ Tettem fel magamban a kérdést majd inkább vettem egy nagy levegőt. *- Milyen távolság tartó lettél hirtelen.. Pedig nem állt szándékomban olyasmit mondani amivel ezt kiváltom nálad, hirtelen csak azt gondoltam, hogy tényleg kíváncsi vagy ezekre. Nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni Raven.
-Emlékeim szerint nem,de nem baj-motyogtam-És nem,nem takarja a fülemet.
Neked mit ér meg a távozás?-kérdően felvonva a szemöldököm-olyat ugy is hiába kérek amit nem adsz meg
* Meglepetten hallgattam a kérdéseit majd újabb kínos csend következett.*-Khm.. Hát.. Biztos, hogy ezekre vagy kíváncsi? Bár felőlem rendben.. * Majd összeszedtem gondolataim.* - Nincs és nem is volt, nem igazán mondhatnám magam népszerűnek a fiúk körében, sőt, inkább elkerülnek. Kedvenc színem.. Inkább a kék felé hajlok. Az utolsó válsz pedig.. * Ekkor félre pillantottam kisebb pír kíséretében az arcomon.*- Erre a kérdésre egyenlőre még nem tudok választ adni.
A cicus éppen készült öngyilkos módon leugrani rólam, de még időben megfogtam. - Jó, most azt hiszerm vissza megyek haza, mert még a végén valakinek gondot okoz a macsek. - mondtam félhangosan. Felmarkoltam a macskát, és bedugtam a köpenyem alá. - Most itt maradtsz! - parancsoltam a macskára, aki éppen azzall szórakozott, át tudja - e szúrni a vékony felsőmet a karmaival. És sikerült neki. Nem túl hangosan, de felszisszentem. - Ez nem is cica, ez az ördög - motyogtam, félmosollyal az arcomon, és az ajtó felé vettem az irányt, egy macskával gazdaagabban. - Viszlát! - köszöntem el, majd kiléptem a hidegbe. Hát így úsztam meg berúgás nélkül ezt a napot...
- Hát nem igazán vagyok jó az ilyen kérdés feltevősíiben. Van e barátod, Mi a kedvenc színed Járnál e velem? Meg hasonlók. * Magyaráztam majd megálltam egy percre és bele gondoltam mit is mondtam.*
* Bólintottam majd kissé oldalra döntöttem a fejem és elmosolyodtam.*- Ha nem teszel érte nem fog idejönni. Ha meg mégis majd arrébb terelgetem, csak azért mert idejön még nem kell felszeletelni. * Majd kis csend következett ami számomra kicsit kellemetlen volt, félénken félre pillantottam.*- Mond neked semmi kérdésen nincs? Picit furcsán érzem magam amiatt, hogy mindig szóval tartalak..
- Sze... szeretem a kutyákat és minden egyéb mást ami nem macs vagy ka- val végződik vagy kezdődik. * Igyekeztem a tekintetem Liára szegezni majd ahogy bele néztem a szemébe kicsit megnyugodtam.* - Csak ide ne jöjjön mert felszeletelem..
-Hm.. Érdekes. * Gondolkoztam el.*- És milyen élőlényeket szeretsz, agy úgy alapból miket szeretsz? * Tettem fel a kérdést majd a macskára pillantottam aki éppen farkasszemet néz Ravennel.*- Szerintem ha tovább nézed odamegy hozzád.
Már egy ideje nem az ajtóban álltam letelepedtem a többiek közé persze magamat rendesen elrejtve érzékeik elöl,majd hirtelen "megjelenve",rendeltem én is egy italt
- Elég rájuk nézni és már nyilvánvaló. ártatlan arc meg minden de valójában veszélyesek. Nem szabad bízni bennük. * Mondtam halkan nehogy meghallják a macskák de az egyik pont rám nézett.* - Jó cica.. aranyos cica..
* Letettem a zsákot majd a fiú keze alá benyúltam majd arrébb raktam. Felvettem a zsákot ismét és nyúltam a kilincshez.*