* Kissé szaporán vettem a levegőt, testemben forrt a vérem, fogsorom összeszorítottem, nyeltem egy nagyot. Medálom fénye hirtelen kialudt mire testem pár másodpercig gőz borította. Mire az elszállt már a rendes alakomban voltam. hajam hosszabb lett és belilut, szemeim is lila színben pompáztak, a ruhám is megváltozott.*- Azt hittem fájdalmasabb lesz.. * Nyöszörögtem majd köhécseltem pár sort majd felnéztem Gilbertre.*

* Mikor kiértünk egy percre azt hittem nem lesz semmi baj de tévedtem. mereven álltam mellette és mikor elkezdet dőlni a derekánál megfogtam és felemeltem. Komoly tekintettel néztem rá mást nem is lehetett leolvasni az arcomról csak hogy gond nélkül érjen véget ez az egész*

* Bólintottam majd megfogtam a kezét, már éreztem, hogy lever a víz, szemeim csillogtak mint aki lázas. Mikor kimentünk és megcsapott a hűvösebb levegő kicsit jobban éreztem magam, de ez sajnos nem tartott sokáig. Úgy éreztem mintha az erő kiszállt volna a lábamból, a talaj el akar szökni a talpam alól. Kissé üveges tekintettel kezdtem el dőlni csak úgy.*

- Ha menni kell hát menni kell. * Arrébb álltam majd a kezemet nyújtottam.* - Gyere.

* Megfogtam a medálom és éreztem, hogy teljesen átforrósodott. Lehunytam a szemem majd sóhajtottam, felálltam*- Át fogok változni a rendes alakomba.. A medál nem bírja tovább fenttartani az emberi testem, semmiképpen nem változhatok itt át. * Néztem körbe.*- Nem bírom az ittlévőkben. * Majd Gilbertre pillantottam.*- Ki jösz velem, vagy bent maradsz? 

- Ez jól esik de a medálod kisüti a szemem...* jegyeztem meg halkan majd felálltam és nyújtózkodtam egyet.*- Jelez a sárkány forró drót?

* Kíváncsi lettem miért mondja ezt, de úgy éreztem, ezt most nem az az alkalom mikor ezt kéne feszegetnem így hagytam a kérdéseim. Mikor hallottam halk szuszogását teljesen biztosra vettem, hogy elaludt így megsimogattam a fejét. ~ Érdekes emberrek (ha használhatom ezt a szót) futottam össze, teljesen más mint akikkel eddig találkoztam.~ Gondolkoztam majd medálomra pillantottam mely felfénylett kicsit.*

- Én rühellem a nevem. A családra emlékeztet és nem igazán vagyok család centrikus egyén.* Azzal halk szuszogásba kezdtem és az előttünk lévő asztalra bámultam.*

* Nagy szemekkel pislogtam rá majd elmosolyodtam.*- Gilbert, szép név ez, nem kellenek a rövidítések hozzá. * Hagytam, hogy pihenjen, egy idő után én is nekikoccantottam a fejem az övének.*

* Megvakart a fejem majd szembe fordúltam vele. Kissé elvörösödve de adtam a homlokára egy puszit majd vissza hajtottam a fejem a vállára.* - Gilbert Nightray a nevem De ha akarsz hívhatsz Gil-nek vagy maradhatsz a Ravennél nekem mindegy.

- Oh, nem nagy dolog ám, csak meg kell szoknom mások közlségét, egy eddig egyedül élőnek picit nehéz, de majd legyűröm valahogy.. Ha neked így kényelmes nyugodtan pihenhetsz a vállamon, nincs ellenvetésem ellene. * Majd kedvesen rámosolyogtam.*- Csak nyugodtan Raven. 

- Nem csináltam semmi rosszat csak a válladra hajtottam a fejem. Ez zavar?  * Emeltem fel a kobakom és fáradt tekintettel néztem végig rajta.* - Csak nem zavarban vagy ismét?

-S-Semmi baj. * Továbbra is ültem, hajam a szemembe lógott, meg sem mertem szólalni hirtelen, fel kell fognom, hogy milyen helyzetben is vagyok. Éreztem, hogy szívem kissé hevesen ver, elmosolyodtam.*-Ha így fogod folytatni olyan dolog alakuk ki bennem aminek nem biztos, hogy örülni fogsz.. 

* feleszméltem hogy valóban furcsán reagáltam le a dolgot és ő csak a kérdésemre válaszolt. Felálltam és oda ültem mellé. Közelebb csúsztam majd még egy kicsit közelebb és a vállára hajtottam a fejem.* - Sajnálom megártott az alkohol és a macska is.

* Mikor eltünt a doboz emberi akakot öltöttem de nem a kocsmába voltam hanem a szabadban. Csípőre tettem a kezem majd mosolyogva bámultam a sötétségbe.* 

-Azt hiszed ilyen könnyen menekülhetsz-vigyorogtam és a denevér körülötti levegőt egy titánium "dobozzá" alakítottam,ezzel a zsák kötelét elvágva-azt hiszem ez az enyém-nevettem-ó a doboz eltünik miután leléptem-majd eltünktem "Vajon elég gyors a fèny ahoz hogy kiosszam az ajándékokat?" Tünödtem magamban.

* Elkezdtem nevetni még be is könnyeztem.* 

-Mivel lassan vége a mikulásnak sok mindent nem tehetek-komolyodtam el-egy csók és mehetsz-vigyorodtam el,ujra hús vér alakban

- Na jó mit akarsz? Virgácsot? 

Megragadtam Rosario karját és már a kocsma másik felében is voltunk,én vissza az ajtóba és a a legnehezebb ismert anyaggá alakitottam magam"jól birja a kocsma padlója"gondoltam magamban