* Bólintottam majd bátorkodtam megfogni a kezét, majd vezette némán. Nem nagyon tudott mit mondani, hisz így is kissé tolakodónak érezte már magát a hirtelen "akcióival".*

- Jó lesz a kávézó. Úgyis kezdek szomjkas lenni. * Szépen lassan haladtunk a hóesésbe megy lassan befedte a növényeket ezzel is védve őket a fagytól. Szép látvány volt de mégis volt benne valami ami nem nagyon tetszett.* - Mutasd az utat mert még nem nagyon voltam arra felé. Nem szeretném ha eltévednénk.

- Ohh.. * Néztem ahogy elolvad a hó amerre megy majd csak mentem melette*- A kávézóhoz mit szólsz, hm? Vagy esetleg máshoz lenne kedved? * Kérdeztem kíváncsian majd felpillantottam rá, most döbbentem csak rá, hogy egy fejjel magasabb mint én. ~ Milyen magas.. ~*

* Megráztam a fejem mint a kutyák majd össze csaptam kétszer a tenyerem és a maradék hó leolvadt rólam.* - Nekem mindegy ha el szeretnél menni valahova akkor induljunk. *Azzal felálltam és ahova léptem ott elolvadt a hó.* 

* Felnéztem rá majd láttam a hómennyiséget a haján. Lesöpörtem róla a havat majd a Kocsmára néztem, nem igazán kívánkoztam visszamenni, de azt se akartam, hogy Ravent el lepj a hó.*- Menjünk keressünk egy nyugisabb helyet ahova beülhetünk, a végén tényleg olyan leszel mint egy hókupac, a hó teljesen eltakarná az arcod.. * Mondtam majd elengedtem és felálltam, lesöpörtem róla a havat majd csak álltam előtte*

- Nem baj...* Kissé megemelkedett a szemöldököm mikor belém karolt és a fejét a vállamra hajtotta de nem bántam. Halványan elmosolyodtam majd mozdulatlanul ültem. Kis időre rá már szép kupac hó hullott a fejemre és kezdtem magam hóembernek érezni de Lia kedvéjért csendben néztem ahogyan hull a hó.* 

- Akkor ha nem baj.. *Karoltam bele majd fejem a vállára döntöttem.*- Maradjunk még kint egy kicsit. * Némán ültünk egymás mellet miközben én néztem a havazást. Egyre nagyobb ésnagyobb pelyhekben esett a hó, kezdett mindent befedni, a levegő is mozogni kezdett.*

- Téli gyerek? Engem nem fenyeget a külsőséges időjárás ha nem akarom. Én meg alvilági gyerek vagyok szóval nekem mindegy hogy hol vagyunk ha kint akarsz maradni akkor legyen úgy. * Mondtam kissé lágy hangon majd hátra dőltem.* 

- Hm? * Néztem fel a kalapra majd a fiúra, elmosolyodtam, bólintottam.*- Téli gyerek vagyok, ne várj mást. Imádom nézni a havat, olyan szép és tiszta. * Majd kis hallgatás után.*- Ha fázol bemehetünk, nincs ellenemre a dolog.

* Elszívtam a cigit majd elnyomtam.* - Remek meg fogunk fagyni idekint ha komolyabban esni fog. * Kicsit morgolódtam majd Lia fejére tettem a kalapom. * - Ennyire szereted a havazást? Úgy festesz mint egy kisgyerek az édesség üzletben.

- Neked is. * Mondtam vörösen majd mikor egy hideg hópehely az arcomra hullt felnéztem az égre. *- Az első hó.. * Mondtam halkan majd hátradőltem a padon, hogy jobban lássam. Egy idő után Ravenre pillantottam, gondolataim csak úgy cikáztak fejem egyik végéből a másikba.*

* Meglepett hogy vissza mert csókolni persze a cigim elvétele kissé váratlanabbul ért. Mikor vége volt az ujjab csóknak kivettem a kezéből a cigimet majd vissza tettem a számba.* - Megvolt a karácsonyi ajándékod. * Ekkor elkezdett szállingóznia hó.* 

*A csóktól fokozatosan vörösödni kezdtem de átadtam magam az érzésnek. Mikor ajkaink szétváltak a számhoz tettem a kezem. Pár perc csend után  kivettem a cigit a szájából majd bátorságot gyűjtöttem és viszonoztam a csókot. Átkaroltam a nyakánál majd lehunyt szemmel élveztem eme érzelmekkel és vágyakkal teli pillanatot.* 

* Zavarban voltam nem tagadom és mikor a keze az enyémhez ért a szívem hevesen kezdett el verni. Nagyot nyeltem majd felé fordúltam.* - Héj Lia. * Mikor felém fordult egyik kezemmel az álla alá nyúltam és felemeltem a fejét. Egy apró és rövid csókot adtam neki melybe rendesen bele pirultam majd lehajtottam a fejem és a földet bámultam. Elő vettem egy szál cigit és rágyújtottam*

- Majd kiderül. Ha egyszer eljön az a pillanat akkor majd megtartom a tisztes távolságot ígérem.* Veregettem vállba majd felnéztem az égre melyen megannyi csillag ragyogott.* - Rég láttam már ilyennek az égboltot. Hiányzott a látvány.* Ahogy a kezem a padra tettem hozzá értem Gilberhez.* 

- Ne akar még a közelébe se lenni egynek se mikor ilyen állapotukban vannak. Ez rám is vonatkozik. * Mondtam halkan majd leültem mellé. *

* Még nem volt hozzá szerencsém de én se vagyok egy ártatlan kicsi lány. Tudok én is félelmetes lenni ha kell. 

* Felvettem és elindultam egy padot keresni.* - Láttál már kaszást igazi alakjában minden hatalma birtokában? Ha láttál akkor tudod hogy nem vagyok az az ijedős típus ha meg nem akkor fogalmad sincs az igazi  felemről. * Mondtam kolyoj tekintettel majd mikor elértünk a padhoz letettem. És ismét mosolyogni kezdtem.* - De ez már más téma. Ne is beszéljünk róluk

- Az emberi test nem igazán ilyenekre van kitalálva, persze, hogy megviselte.. * Majd bólintottam*- Elvinnél egy padra? Kéne egy pihenés mielőtt újra mozogni kezdek, furcsa megint a saját bőrömbe lenni.. * Kis idő múlva.* - Remélem túlságosan nem hozom majd rád a frászt.

- Ha engem kérdezel eléggé szenvedősre vette a másik tested .* Azzal letettem a földre.* - Meg tudsz állni a saját lábadon vagy vigyelek el máshova?