- Természetesen semmit se vettek le a bónusz listáról, sőt, inkább kibővítették. A tiszta vérű démonok használhatnak mágiát is a választott fegyverük mellett.

-Ezt hogy érted? Minden képességen sajátos és egyedi a maga módján. a Démoni lét  csak az örök fiatalság és a halhatatlanság az előnye. Vagy a halhatatlanságot már levették a bónusz lapról?

* Megráztam a fejem és elmosolyodtam.*
- Inkább nem, jobb ha nem megyek oda. Mellesleg, már meg akartam kérdezni. Ez az dimenzió urás saját képesség?

- Oda is mehetsz hozzájuk csak ne érintkezz nagyon senkivel. Te most egy láthatatlan valami vagy a végén kihívják a szellemirtókat is . 

- Hm.. Na akkor majd keressünk ilyen személyt. Kíváncsi vagyok, hogy mit mesélne.
* majd újból a társaság felé néztem.*

- Ebben a dimenzióban nem nagyon de ha akarod mutatok én neked olyat aki még mindig azért sír mert otthagytam. Nem volt neki elég amit kapott.

- Hú, de magabiztos valaki~
* Fordultam felé mosolyogva.*
- És ezt az egyediséget igazolni is tudja valaki?

- Biztos... Engem nem nagyon érdekel hogy ki miben jó. Engem csak az érdekel hogy én mit tudok. Egy ilyen ágyakrobata hozzám fel se ér. Az olyan porond mesterek mint én egyediek. " Gonosz mosoly jelent meg a szám szélén."

- Ha kiengeded a hajad te is úgy festesz.
* Fontam össze karjaim majd csak néztem.*
- Te fel se tudnál érni hozzá.. Sok mindenben tudott teljesíteni, ami lehet, hogy uraságodnak nem sikerülne.

" Kicsit bele rúgtam az asztalba aminek hála mindenki engem nézett."  - Én is arra gondoltam... Hátulról olyan mint egy nő. " Mondtam halkan az étlap mögül."

* Erre pusztán szeretetből s kedvességből bokán rúgtam.*
- A pasi te nőcsábász!

- A fehér hajú csaj? Fura ízlésed van... " Bújtam bele az étlapba röhögve."

- Szólhattál volna előbb is..
* Majd leültem és úgy fordultam, hogy lássam Raffelt és magunkat.*
- Mindenkit ismerek onnan. A fehér hajú volt a vőlegényem, a többiek meg a barátaim.

- Ja eléggé sokat szoktam de ha veled beszélek a végén hülyének néznek ugyan is engem látnak. " Súgtam oda neki. majd köhögtem egyet és leültem." - Ismered őket?

- Tényleg? Akkor láthatok olyan embereket is akik.. Szuper vagy!
* Öleltem meg majd kicsit kószáltam az emberek között, szememmel pár ismerőst kerestem. Kis idő múlva láttam Leonardot, Rosariot, Maorit és Plútót, valamint saját magam is. *
- Erre a napra emlékszem..
* Néztem magunkat majd visszafordultam Rafihoz.*
- Te sokszor csinálsz ilyet?

- Ahogy gondolod. " Azzal csettentem egyet és a háta mögött megjelent egy dimenzió kapu. Felálltam és meglöktem majd utána ugrottam. Kis idő után ismét a kávézóban voltunk csak egy másik dimenzióban. Tele volt emberekkel talán még volt ott Shizuka ismerősei közül is valaki." Ne feledd ők jelenleg nem látnak téged. Most úgy egy évet mentünk vissza vagyis a dimenzió egy évvel van lemaradva a miénktől.

- Hát, kitudja. Nekem nem szokásom ugrálni a dimenziók közt. Egyszer elvihetsz majd valahova.

- A dimenzió ugrás érdekesebb és izgalmasabb szokott lenni ennél. Bár lehet hogy csak azért mert férfi vagyok nem pedig nő.

- Elhiszem, de ahogy elnéztem, fénynél elég erős támadásokra vagy képes. Kicsit rosszul ítéltelek meg..
* Biccentettem s csak néztem.*

- Nem kérdezt6ed hogy mire vagyok képe így nem tartottam olyan fontosnak hogy elmondjam. " Ekkor megállt az árnyékom és vissza mászott hozzám." - Mondhatni eléggé kényelmes képesség meg kell hagyni bár éjjel fények nélkül nem valami hasznos.