- Nem kell kétszer mondanod! * Majd elkerülve azt a sorsot amin Sam ment át felugrottam az egyik bódé tetejére, úgy éreztem, hogy most kedvemre fogócskázhatok egy örjöngő kicsinített "démonnal". Lenéztem aq fiúra, hogy most ő mi a fenét fog ott csinálni.*

* Amíg nem figyelt felkelt és a bódé mögé bújva figyeltet.*~ Szerencsétlen ha nem tündér nyelven szólítod meg azt támadásnak vagy sértésnek vélik és támadnak.* - Ekkor már az apró tündér ismét egy mély levegőt vett hogy Liára is rákiáltson. * - Szerintem fuss 

* Leguggoltam elé majd megböködtem.* - Ha picit kedvesebb lennél ez nem történik meg.. * Majd a picike kis tündérre néztem majd elmosolyodtam.*- Szerintem egészen aranyos kis teremtés, néha meglepő, hogy egy kisebb lény mikre nem képes. Tényleg tele a város meglepetésekkel. * Majd visszafordultam hozzá.*- Segítsek felkelni vagy fel tudsz magatól?

- A világító kis lámpába való szárnyas bogár túl közel repült hozzám ezért sikító görcsben nekem esett. * Erre a tündér megsértődött és ismét sikítani kezdett. Sam mint egy rongybaba akit a szél ide oda fújj úgy vetődött a hanghullámoktól egyik bódétól a másikig.* - Jó tényleg feladom nem szólalok meg többet ígérem 

* Felfigyeltem a nagy hangokra majd odafutottam. Igazán meglepett, hogy Sam a földön fekszik, azaz most éppen előttem és velem szemben pedig egy lebegő kis tűndér volt. Mikor meghallottam a "feladom" szót hátrébb létem kicsit, hogy fel tudjon kellni a földről.*- Mi történt?

*Csendben várt mikor észre vette hogy semmi nem történt még leeresztette a kezét és körbe pillantott. épp hogy a háta mögé nézett lesápadt és emelte volna vissza a kezét de túl késő volt. Egy kicsivel nagyobb fénygömb volt a háta mögött ami valójában egy apró tündér fajta volt igen nagy hanggal megáldva. Mikor egy ilyen lény megijed elsikítja magát mely következével a fenyegető fél szinte azonnal kidől. A sikítás telibe kapta majd elfeküdt a szemei keresztbe akadtak majd felemelt kézzel megadta magát.* - Feladom 

* Már nem kellt sok hozzá, hogy odaérjek mikor hirtelen átfutott rajtam valami furca érzés. Megálltam majd csak néztem a fényt, elkezdtem hezitálni. *- Valami nem oké.. * Mondta magának majd tett még pár lépést azért.*

- Amatőr.* Befogta a fülét és arrébb ment mikor meglátta hogy a lány a fény felé megy. Az egyik bódé mögött elbújva várta a hatalmas ricsajt ami a fényből tör majd elő mikor a lány túl közel megy hozzá. * 

* Erre csak sóhajtottam egy nagyot majd unottan félrenéztem. ~ Pokróc ~ Gondoltam majd a bódékat lstem mikor közöttük meg jelent egy kis pislákoló fény. Kíváncsi pillanásokat vetettem a helyre majd felálltam mivel Sam nem akar valami nagy beszélgető partner lenni, ő inkább elvan magában. Úgy gondoltam semmi rossz nincs abban ha megnézek egy világító valamit, mondjuk tény és való fogalmam sincs, hogy mi az. ~ Legalább elfoglalom magam.. ~ *

- Nem vagyok jó a témázgatásban ha beszélgető partnert akarsz akkor keres magadnak barátokat. Én csak a hátsód védelméért vagyok felelős. * Fordította el a fejét majd karba tett kézzel nézett körbe.* - nem tetszik ez a hirtelen kihalás. Már egy ideje az árusok is eltűntek és mellet még ez a furcsa aura is itt van... Nem tetszik ez nekem. 

* Bólintottam.*- Rendben. * Ezután csak a néma csend következett, valahogy nem igazán mászkáltak azon a részen az emberek ahol mi voltunk. Hol az eget, köl a fákat néztem de nem bizonyult egyiksem túlzottan érdekesnek így tekintetem a fiún állapodott meg. * - Valami téma? 

- Szó sincs ilyesmiről. Csak a véredre pályázó lényekkel foglalkozom a többi a te bajod. * Mondta majd a lányra nézett komoly tekintettel.* - Heti 3 alkalommal kell táplálnod. Ha megsérülök annyiszor eszem belőled ahányszor akarok. * Mondta mély hangon persze csak látszatra volt ilyen rideg.*

- Oh, szóval visszafogtad magad, hogy ne fájon? Ez aranyos. *Mondtam majd megtörölgettem a nyakam, fejemben egy különös gondolat futott végig. Elmosolyodtam majd mellé ültem.*- Ezekszerint én leszek a te törékeny alárendelted? *Néztem rá kérdőn.*- Érdekes lesz az egyszer biztos, kíváncsi vagyok a folytatásra. *Majd hátradőltem s lehunytam szemeim.*

* A fogai lassan ismét normál méreteket öltött. Megtörölte a száját majd a lányra nézett.* - Gondolom még nem haraptak meg. Az első mindig eléggé kellemetlen. Utána már élvezni fogod. A seb miatt meg nem kell aggódnod. Holnapra nyomtalanul eltűnik. * Majd elmosolyodott.* - Ez még a gyengéd harapásom volt. * Majd megindult vissza a pad felé.* - 48 óra múlva a billogod felizzik és ösztönösen engem fogsz keresni. Ha ez bekövetkezik a kötődés sikeres volt. De még nem volt rá példa hogy ne sikerült volna. Amikor megérkezel majd a billog véglegesé válik és csak az én engedélyemmel tűnik el. De nem kell aggódni nem vagyok az a fajta aki fojtón ugráltatja a másikat. Csak táplálnod kell cserébe megvédelek. Ennyi az egész 

* Mire kettőt pislogtam már a karjaiban voltam s a vérem szívta a bódé mögött. Kissé fájt de hagytam magam, nem ellenkeztem, hagytam had tegye a dolgát. Mikor elengedett megérintettem harapásának helyét, érezve fogainak a nyomát felpillantottam rá*- Mély seb, jó nagy fogaid vannak.. * Majd kis csend után.*- Ha letellik a 48 óra hogyan tovább? 

- A jelet már most megkapod. Van 48 órád míg "szabad" lehetsz. *Azzal megragadta a lányt majd az egyik bódé mögé vitte és a nyakába vályta a fogait. Lassan kortyolta a vérét melytől szinte megrészegült. Mikor abba hagyta az égre nézett és eszelős tekintetével végig mérte a lányt.* - Most már az enyém vagy. * Ekkor a harapásnyomok köré egy átok billoghoz hasonló jel jelent meg mely jelezta más vérszívóknak hogy a lány a tulajdonában van.* - Most menny és élvezd az utolsó szabad óráid. * Közben a száját nyalogadta *

- Hm.. Dominanciád van rendesen. * Néztem vissza rá majd bólintottam.*- Felesleges mást keresnem ha egyszer már itt vagy te, tökéletesen megfelelsz, téged még el is tudlak fogadni amolyan..  Gazdának, vagy minek. * Majd prá perc néma csend után felálltam, a bódék között átsuhanó szél minket is elért s megmozgatott midnent.*- Ám mielőtt rám tennéd a jeled, szeretnék valakinek szólni a dologról, de csak akkor ha utána is fenn állnak a lehetőségek. 

- Ha most jól értelmeztem akkor te azt akarod hogy én legyek a Dhámpírod aki bevéd? Jól meggondoltad ezt? * Nézett a lányra majd komoly tekintettel végig mérte.* - Ha a jel rád kerül a tulajdonom leszel... Senki se érhet hozzád az engedélyem nélkül csak is én. És most nem arra gondolok hogy kezet fogsz valakivel vagy hasonlók. De lehet megesik a szívem rajtad és szemet hunyok a dolog felett

- Nem, nem félek hisz meg tudom magam védeni, nem vagyok ám az az esetlen kislány akinek kinézek. *Mosolyodtam el magabiztoan majd felnéztem rá s megláttam hegyes szemfogait.*- Igazán elgondolkodtató.. Szerintem én már meg is találtam a legmegfelelőbb vámpírt.. Félvámpírt. * Vártam pár másodpercet, hogy szavaim eljussanak hozzá. Hátradőltem a padon majd fogairól tekintetem a csillagokkal hintett égre vándorolt.*- Tudod nem igazán félek, hogy vérem veszik, hisz kész vagyok mindenre, az évek már sokmidnenre megtanítottak és felkészítettek.. Ami aggaszt az az, hogy az én vérem amolyan különleges vér. 

- Nem félsz hogy miközben itt magyarázol egy óvatlan pillanatban  rávetem magam arra a finom kis érre? * Nézett a lányra majd a fogai lassan kezdtek kitülekedni a szájából.* - Egy gyors mozdulat és már a véredet is vehetném és nem lenne gondod a további óvintézkedésekre. De ha ennyire félted a véred akkor keres magadnak egy vámpírt aki fedez némi csemegéjért vagyis birtokába vesz. Ez azt jelenti hogy rajta kívül senki más nem haraphat meg vagy csinálhat mást. Persze elég ha ez a jel rajtad van amit csak a vérrel táplálkozó lények látnak nem muszáj lepaktálnod  egy vérszívóval.