Elmosolyodok és ránézek. - Úgy nézek kimint aki támadni akar? - fordítom oda én is a testemet felé és mély levegőt veszek. - Nem akarlak bántani, mivel, hogy nincs okom rá, hogy megtámadjalak. A hátulról való támadás az nem az én műfajom. - mondom neki komolyan, de persze a természetem higgadt volt és természetes.
-Felőlem aztán azt nézel, akit akarsz... De előre szólok: Nem félek megvédeni magam *válaszolok komolyan, közben a nő felé fordultam a testemmel.*
-Nos? Támadni akarsz, vagy sem? *kérdeztem meg végül*
Elmosolyodok de nem nézek rá csak lehunyom a szemem. - Baj hogy megnézek egy férfit? - pillantok rá kissé gonosz fintorral és visszaszegezem a tekintetemet az utcára.
*Én pedig csak a nő mellé sétálva rápillantottam*
-Így még egy hülye is észre veszi, hogy őt bámulod... Mit akarsz? *kérdeztem meg komolyan a nőt és vártam a válaszát*
Megálltam és észrevettem egy magas férfit aki a kirakatokat nézegeti kellő fintorokkal az arcán, hogy nem tetszik neki egy-két dolog, elmosolyodtam és eltűntem majd nem messze tőle egy régi romos erkélyen jelentem meg néztem rá, félig nekidőlve a falnak, sötétben álltam.
*Egy kirakat előtt álltam meg, majd felnézve felfigyeltem egy nőre az egyik épület szélén. Egy ideig figyeltem, a szemem sarkából az akrobatát, majd folytattam a kirakatok kémlelését, mintha mi sem történt volna*
-Ahogy látom valaki szereti a veszélyt.. *mormogtam magamnak, alig hallhatóan és komolyan*
Késő délután lehetett mikor ismét a negyedbe jöttem. Vaalmiért szerettem ezt a környéket és a mozgást is. Egy kisebb séta után, eltűntem a tömegben és egy épület tetején jelentem meg. A peremén szokásomhoz híven sétálgattam, akár egy macska és néztem az utcát.
*A kínai negyedben sétálva néztem a kirakatokat, közben gondolataim messze jártak. Most nem volt nálam sok fegyver, csak az önvédelemhez szükséges pisztoly pihent az oldalamon. Lépteim lassúak voltak, arcom pesig nyugodt*
- Héj Lia!! Ébresztő. Ne bámészkodj ennyire el. Már vagy 4 perce szólongatlak. * Mondta komoly hangon majd megfogta a lány vállát és megállt.* - Csak nem ennyire megviselt a billog?
- Megyek. * Majd felzárkózott mellé. Jó ideig meg sem szólalt, csak baktatott előre. Teljesen belemerültem gondolataimba, kizártam mindent s csak egy dolog járt a fejemben. *
- Félig vámpír vagyok bírom a virrasztást. Még elmehetünk valahova az alvás megvár. * Mondta halkan majd elvette a kezét az arcáról és elindult a másik irányba.* - Na mi lesz jössz vagy maratsz?
- Csak kiélvezem, hogy egy olyannal vagyok akiben megbízom. Eléggé rossz úgy élni évezredekig, hogy nem tudsz senkivel sem beszélgetni meg ilyenek.. * Majd láttam rajta, hogy tényleg nem fest éppen a legjobban, fáradt mosolyt ejtettem amjd elengedtem.*- Inkább mond, hogy fáradt vagy minthogy kínozzalak. Menj haza, pihend ki magad, rosszul érezném magam ha miattam történne veled valami.
- Nem tudom néha hova tenni a viselkedésedet. * Csóválta meg a fejét majd az egyik kezét az arcára tette hogy eltakarja azt az apró mosolyt.* - mennyünk még valahova és utána én haza megyek aludni. túl korán van még nekem.
- Értem. Sajnálom ha esetleg felidéztem vaalmit, hidd el nem.. Minek magyarázkódni, megtörtént megtörtént, legközelebb majd figyelek rá. * Csaltam arcomra egy hazug mosolyt majd belekaroltam.*-Na hova megyünk még? Persze ha már menni akarsz a saját dolgodra nyugodtan szólj, nem igazán akarok a nyakadon lógni. Rendben?
* Egy ideig csak bámult előre majd mikor Lia behajolt elé feleszmélt.*- Minden rendben csak elbambultam egy kicsit. Mint már mondtam nappal van és ilyenkor aludni szoktam. És nem vagyok hozzászokva hogy csak úgy kapjam a puszikat. utoljára anyámtól kaptam mielőtt meghalt. Kissé fura volt.
* Még pont elcsíptem amit mondott. Gyorsan megfordultam, talán ha 5 percbe telt bele ami igen csak rekord időnek számít egy ilyen tömött helyen. Mikor visszaértem csak álltam mellette.*- Csak az kap puszit aki megérdemli, eddig rajtad kívül csak 2 ember kapott puszit tőlem mióta élek. * Feltűnt, hogy valami nincs rendben vele, csak meredten nézett elpre és a köveket kémlelte. Közelebb léptem hozzá majd kissé behajoltam elé.*- Mond minden rendben van?
* Csendben állt és figyelt. A nyaka köré tekert sálat kissé feljebb húzta majd a lányra nézett akinek úgy nézett ki tetszik a látvány. Mikor véget ért a bohóckodás ivott még egy kicsit majd vállat vont.* Ez is olyan volt mint a többi bár a tavasz nyitó érdekesebb szokott lenni. * Ám ekkor a puszi érdekes reakciót váltott ki belőle. Felhúzta a szemöldökét kérdően majd grimaszolás nélkül a lányra nézett.* - Te nagyon közvetlen lány vagy. * Mikor elindult a lány megtörölte az arcát majd maga elé bámult.*
* Mikor hirtelen eltünt csak körbe körbe néztem s szememmel őt kerestem ám gyorsan letettem róla mikor megahallottam a dobokat majd pedig megjelent az idős férfi a kör közepén. Mire elkezdte mondandóját Sam is visszaért majd egy poharat nyomott a kezembe, átvettem majd megköszöntem és figyeltem az előadást. Eléggé meglepett mikor a asárkány hirtelen itt termett elpttem és még meg is bökött picit. Elmosolyodtam majd megsimogattam a jelmenzt mire tovább folytatták az előadást. Végig izgatottan és ámultan figyeltem a produkciójukat agészen a végéig, pontosabban egy picike szünetig. Ekkor felnéztem a fiúra majd elgondolkoztam.*- Tényleg meseszép volt, köszönöm. * Majd nyomtam egy puszit az arcára.*- Mindjárt jövök, várj meg itt! * Intettem neki majd elindultam az illemhely felé.*
- Van egy hely amit meg akarok nézni. Szerintem neked is tetszeni fog. Vedd úgy hogy ezzel a látvánnyal ajándékozlak meg az alkunk létrejötte miatt. * Kicsit még mentek majd egy nagyobb üres placchoz értek majd elengedte a lány kezét aki a tömegben ott maradt. Gyors eltűnt a sok ember között. Ekkor dobpergést lehetett hallani és mindenki elhalhatott. Egy idős férfi állt a kör közepén mely bámészkodókból állt. Épp időben ért vissza hogy lássa a kezdést. A kezében két üdítő volt az egyiket a lánynak adta a másikat meg lassan kortyolgatta. * Ez a híres szellemek tánca. * Ekkor egy japán sárkány jelmezes csoport lépett ki mely ide oda mozgott majd megálltak Lia előtt egy percre és megbökték a sárkány fejével.*
-Hát jó.. * Mondta majd már el is tűntmellőle. A következő pillanatban már Sam után ment miközben a fiú kézenragadva vezette a tömegben. Nagy szemekkel nézett fel rá, teljesen meglepte a dolog. ~ Ki gondolta volna. ~ Majd elmosolyodott és ment mögötte, próbált nem elszakadni tőle a sok ember között*-Tulajdonképpen hova is megyünk?
/picit gyorsan mozog a kép, de sajna nem tudok rajta állítani/
Elmosolyodok és ránézek. - Úgy nézek kimint aki támadni akar? - fordítom oda én is a testemet felé és mély levegőt veszek. - Nem akarlak bántani, mivel, hogy nincs okom rá, hogy megtámadjalak. A hátulról való támadás az nem az én műfajom. - mondom neki komolyan, de persze a természetem higgadt volt és természetes.