* Csípőre tette az egyik kezét majd a fejét vakargatta.*
- Jól sejtem hogy nem vagy kutya párti?  Én nem rajongok értük. Allergiás vagyok a szőrükre.
* Azzal a zsebéből egy tucat kést húzott elő és az egyiket a kutya elé dobta.*
- Rossz kutya fúj. Nem mész haza. Lábtörlőt csinálok belőled ha a közelembe jössz...
* Meg indúlkt lefelé lassan a lépcsőn.*

- Az volna rossz vicc, ha ide csapott volna be...

* Azután meglátta az első kutyát, de a hangok alapján még jön több is. Egy sóhajtás kíséretében felállt, és leporolta a ruháját. *

- Persze, ha ezek a dögök bejönnek, még az is megtörténhet...

* Dörmögte, és nem túl bizalomgerjesztő tekntettel méregette a kutyákat. A keze ökölbe szorult, és ekkor érezte csak igazán az előző napok harcainak nyomát. Ahhoz képest, hogy a nap nyugamasan kezdődött, elég érdekes folytatása következett... *

* Kis ideig még szórakozott a késekkel majd mikor látta Damien arckifejezését megvakarta a fejét és vállat vont.*
- Valami gond van?
* Azzal a tekintete az égre szegeződött. Pupillái össze szűkültek és a szeme ide oda forgott mintha keresné a következő villámot.*
- Ez valami rossz vicc.
* Nézett a lépcső aljára ahol először csak egy kutyát látott az is vicsorgott.*

- Jó tudni...

* Dörmögte. A tőr közben már megint kezdett felforrósodni a kezében, és Damien első gondolata az volt, hogy ha még egy kicsit forrósodik, akár grillezésre is megfelelő lenne. Erre a gondolatra halványan elmosolyodott. Valahonnan messziről kóbor kutyák ugatását hallotta meg, mire a vigyorlehervadt a képéről. Nem kedvelte a kutyákat. Ebben a pillanatban egy villám cikázott át az égen, szinte égi kinyilvánítójaként nemtetszésének. *

* A kedves mosoly lassan eltűnt az arcáról majd a lépcsőnek dőlve elővette az egyik kését és pöckölgetni kezdte.*
- Azt hiszem te értettél valamit rosszul. Az előbb mondtam hogy nem vagyok az a bratyizós típus. Nem az erősségem az efféle ölelés puszi egy csésze tea kíséretében.
* Azzal elhajította a két egyenesen egy fának majd elő vett egy másikat.*
- Azért vagyok itt hogy felkutassam azt ami ebben a városban rejtőzik és hogy kellőképp megbizonyosodjak arról hogy más nem talál a nyomára. A falatos dolgot meg csak viccnek szántam.  

- Hűha! Neked vagy nincs humorérzéked, vagy fel akarsz idegesíteni, ami nem fog sikerüni... Ami pedig a természetemet illeti, ne haragudj, hogy nem kezdek el ölelgetni és puszilgatni minden idegent, aki már megismerkedésünk első napján a fajtám kilétével nyaggat, és bizonyos gyanús tartalbú SMS - eket küldözget rólam...

* Megunta a kövezet stírölését, inkább az új tőrének tanulmányozásába mélyedt. *

- Egyszóval, ha meg akarsz tudni rólam valamit, engem nem jegyeznek a lexikonok lapjain, hozzám hasonlóak vannak, de az én fajtámból nincsenek más egyedek. Mondhatni limitált kiadású vagyok... Egyszeri eset...

* Halkan és keserűen felkacagott. *

~ Egy macska...*Érdekes arckifejezéssel nézett rá majd megcsóválta a fejét.*
- Nos akkor banánfagyi úr... Szabad egy falatot?
* Mosolyogva ült le majd a térdére könyökölt kitámasztva így a fejét.*
- Ahhoz képest hogy banán fagyi vagy néha eléggé savanykásnak tűnsz.

- Megverni, és megkínozni... Érdekesen hangzik...

* Az újabb kérdésre, már csak a szemét forgatta. *

- Nem félig varázs banánfagyi vagyok...

* Ismét felvillantotta egy pillanatra a köztes fél - macska alakját, és felsőbbrendű tekintettel nézett a mellette guggoló lányra. *

- Azt hiszem elég nyilvánvaló volt, hmm?

- A banda háborúkkal csak a baj van. Régen én is tagja voltam egynek persze csak beépültem. Fojtón másokat meg kellet verni kínozni és ha ez nem jött össze megölni. Igazán unalmas volt így vissza tekintve rá.
* Azzal leguggolt a fiú elé.*
- Voltál? Mi mi vagy akkor tulajdon képen? Félig ember félig pokróc? 

- De, egyébként alapjáraton ember vagyok. Vagy helyesebb volna talán azt mondani, hogy voltam...

* Elmerengve nézett maga elé, azután ő is hallott némely lövéseket de messziről jöttek. A hangok alapján Damien azt mondta volna, hogy csak néhány ember, bár a hallása elég gyatrán működött, ha falakon túlról érkezett éppen a zaj. *

- Nem tudom milyenek a bandaháborúk, sohasem voltam tagja egy bandának se. Nem vagyok az a csapatjátékos típus, gondolom feltűnt...

* És továbbra sem vette le a tekintetét a padló kövezetéről. *

* A kínos csendet kisebb robbanások és pisztoly lövések törték meg a sétány végéből.* 

- Legközelebb biztos nem várok eddig. * Mondtam majd felnéztem rá.*- Egy kis vér még nem ölt meg senkit, majd lefürdök. * Mondtam ám kissé meglepődtem mikor karjaiba vett és csak úgy elindult velem. Nagy szemekkel néztem fel rá majd elmosolyodtam és megpaskoltam a fejét.*- Ugyan, nem vagy az a kukkoló fajta, ezzel tisztában vagyok. Ha viszont arra számítasz, hogy valami nagy dolgot fogok tenni akkor tévedsz, nekem csak egy fürdés és egy kiadós alvás kell, semmi más. * Majd mosolyogva hozzá tettem.* - De mivel nem vagy olyan gonosz, hogy egyedül hagysz egy lányt te is ott fogsz aludni, vagyis.. Vagyis inkább úgy mondom, hogy nem hagysz egyedül. * Pirultam kissé el majd vártam a választ.*

- Bolond. ha ilyen helyzetbe kerülsz legközelebb hívj. Nem tudhatom hogy épp szerelmi fellángolásod vagy épp elbájolás hatása alatt állsz . Furcsák voltak az érzéseid ezért gondoltam megnézem. * Azzal megsimogatta a lány fejét és oldalra nézett.* - Csupa vér leszel ha ennyire hozzám bújsz. * Halvány mosoly jelent meg az arcán majd felvette a lányt és elindult egy biztonságosabb hely felé.* - Mivel nem tudom hogy hol laksz ezért nálam fogsz aludni én addig körbenézek hogy hol lehet ez a bohóc.És az miatt sem kell tartanod hogy rád mászok vagy valami hasonló bezárhatod az ajtót ha akarod nem bírok bemenni ha nem hívsz be. 

* Nem sokra rá már teljesen magamnál voltam, először kissé homályosan láttam Sam tekintetét majd szépen lassan kitisztult minden. Fáradt mosoly és lágy tekintet ült arcomon, kissé nekidőltem.*- Azért remélem... Nem haragszol annyira.. * Fejem a mellkasának döntöttem, így pihentem majd lehunytam szemeim és megöleltem, belemarkoltam a fiú felsőjébe, arcom teljesen a mellkasába fúrtam.*

* Eltette a fegyvert majd épp készült volna Zess háta mögé hogy lefogja mikor az vissza vonulót fújt.* - Mentsem az irhám? Élről szó se volt de kezd már idegesíteni ez a játszma. * Azzal oda ment Liához majd megfogta a vállánál az egyik kezét majd közelebb húzta magához majd a szabad kezével eltakarta a lány szemét.* - Ébredj... * Azzal elvette a kezét a lány szeme elől és mind a két keze a vállán pihent.* 

* Teljesen ledöbbenten mikor láttsam, hogy az általam elkábított lány mozog és még az erejét is tudta használni. ~ Pech ~ Gondoltam majd kitértem a támadása elől és felugrottam az egyik fára.*
- Hm.. Kettő egy ellen? Nem gondolod, hogy ez nem valami fair felállás? Mondjuk egy lányt használni, hogy mentsd az irhád..
* Vontam vállat azzal intettem.*
- De nincs időm tovább játszadozni veletek, talán majd máskor foytatjuk. És kislány.. Még mindig pályázok rád, ne is reméld, hogy megszabadulsz tőlem~
* Azzal hirtelen feltámadt a szél majd volt Zess, nincs Zess.*

* Nem tudom mi történt, de hirtelen felpattantak a szemeim és Zessre néztem fel. Furcsa érzés fogott el, mintha nem lennék a magam ura. Mikor hallottam, hogy Sam mit mond magamban szépen elátkoztam kicsit. ~ Előbb is eszedbe juthatott volna! ~ El löktem magamtól majd kezem felé tartottam. Elmondtam egy igét majd lendítettem rajta Zess felé indítva támadásom mely 100%, hogy célba fog érni.*- Indujl! * Hangzott el a pancs szó.*

* ~ Idegesít.. Idegesít ez a helyzet! Tehetetlennek lenni a világ legszarabb dolga és helyzete. Ezek ketten kinyírják egymást, nem fognak leállni. Várjam meg míg kifáradnak? Egy fenét! ~ Igaz még nem voltam teljesen magamnál de már érzékeltem a külvilágot, minden erőmmel azon voltam, hogy elnyomjam magamban azokat a kábító hatásokat és fel tudjak ébredni.*

- Én Ostoba? Inkább te vagy az akit ostobának lehet nevezni. * Ekkor csettintett egyet és Lia felemelte a fejét majd Zessre nézett üveges tekintettel.* - Azzal hogy rajta a billogom képes vagyok irányítani a testét akár milyen állapotban is van. Sejtettem hogy nem hagyod hogy baja essen a csajodnak. De gondolom a vére kell neked ezért el kell hogy keserítselek. Bennem több van az ő véréből mint benne. És most hogy ezt tisztáztuk Lia végez vele.* Azzal a lány az irányítása alatt megtámadta Zesst.*  

- Ostoba!
* Vigyorogott el majd felállította a pajzsát melyen nem tudott áthatolni a golyó. Felemelte a lányt majd győzeledmes mosoly ült arcára.*
- Tényleg azt hitted, hogy feláldoznám ha már ennyit szenvedtem érte? Naív. Nem szívesen adnám kezemre a csajom ha lesz, a végén kifilézed.. Bocs öcsi, de ez nem a te napod. Majd visszahozhatod a csajt az oltárról, feltéve ha életben marad!