- Szóval csalni akarsz? Rendben akkor játszunk így...
* Az egyik hógolyó eltalálta. Vetődött egyet majd elfeküdt a hóban. Lassan elkezdte belepni a hó a testét így talán sikerült álcáznia magát. Lesben állva várta hogy közelebb jöjjön a fiú majd az első adandó alkalommal mikor úgy vélte itt az esély egy kést vágott egy fának amiről a nagymacska nyakába esett egy kupac hó. Felugrott és futott tovább hisz tudta hogy a macska féléknek jó a szimatuk és a sötétben is kiválóan látnak vele ellentétben ezért ő a fülére hagyatkozott. Nagyon élvezte a dolgot. *
* Azzal egy nagy adag havat zúdított maga elé az egyik fáról, és hógolyókat gyúrt belőle. Egy légáramlat segítségével egy egész légiónyi hógolyót indított el, miközben ő újat készített. Mikor készen lett velük, átváltozott párduccá, és úgy vágott át a fehér havon, a fekete égbolt alatt. Léptei felverték a havat. *
- Hehe, úgyse találsz el!
* Gyúnyolódott. És egy gúnyolódó párduc elég érdekes látványosság lehetett volna, ha járt volna egyáltalán valaki az utcákon. *
* Elnevette magát majd elhajolt a hógolyó elől. Érezte hogy ellenfelére akadt végre a hócsatában. Szerencsére sok fa volt ezért fedezékből volt rengeted. Futni kezdett hogy ne legyen olyan könnyű dolga Damiennek és hátha rálát valahonnan a fiúra. Folyamatosan vette fel a havat majd dobálni kezdte hátha eltalálja valamelyik mikor kihajol.*
- Rajtam már annyi hó van, hogy én is elmehetnék hógolyónak...
* Azután körbenézett, és meglátta a hirtelen esett sok havat, amely mindent beterített. El nem tudta volna képzelni, hogyan eshetett enyi hó, ilyen rövid idő alatt. *
- Késznek születtem...
* És még éppen időbenvetette be magát egy vaskos fatörzs mögé. Gyorsan felkapott egy kupac havat a földről, és kihajolva a fedezékéből Izaya felé hajította, majd az eredmény meg sem várva visszaugrott a törzs mögé. *
- Ja, nem kilapítani akarnak, hanem pénzt kéregetni, vagy megenni. Szép kis felállás. Vagy bedugni egy kísérleti laboratóriumba. Én pedig véleményem szerint nem bántok nőket. Mármint, addig, amíg ők se engem...
* Megfejthetetlen arckifejezés jelent meg az arcán, mikor egy nagyobb adag hó zúdult a fejére. Érdekes módon felette több hullott, mint máshol. *
- Csillagvizsgáló... Aham... Majd talán megnézem magamnak...
* Továbbra is az eget nézte, megállapítva, hogy ő is talált vagy két villogó csillagot, és egyet, ami még haladt is. *
- Az ismerőseimm nagy része már nem igazán él manapság. A maradék ismerősömmel pedig nem hiszem, hogy közelebbi kapcsolatot akarsz kialakítani. Legtöbbjük olyan mint a Mester, aki a tőrt adta, magának való személyiség.
* Egy vizes padhoz ment, majd leült rá, és hátradőlt. *
- Biztos szép lehet. Ha jól tudom a várostól kicsit messzebb van egy csillag vizsgáló. szerintem ott töltöm majd a szilveszter estét. Ott legalább nem lesz olyan sok ember.
* A szeme sarkából figyelte a fiút ahogyan az eget pásztázza. Kuncogott egyet a sárkánycsillagos dolgon majd zsebre tette a kezét.*
- Régen ötször ilyen tisza volt az ég... Mindent látni lehetett, néha még a galaxisokat is. Da azután idetelepítették ezeket a vackokat, amiket mostanság lámpaoszlopnak neveznek, és túl nagy a fényszennyezettség... Ma már csak érintetlen helyeket látni az igazi eget...
* Elmerengve nézi az égboltot, és azt a pár csillagképet, aminek a nevét is tudta. *
- Volt olyan ismerősöm, aki feltalálta a vörös, villogó Sarkcsillagot. Persze repülőgép volt...
- Értesíts a fejleményekről én addig befejezem az utolsó oldalt.
* A kis fuvallatnak hála ami kioltotta a tűzet ugrott a fény is így nem tudott tovább olvasni. Becsukta a könyvet és eltette majd össze húzta a kabátot magán és feltette a kapucnit.*
* Elhúzta az ajtót, de odakinn csak a csillagos égbolt látszott. Az eső még csöpögött egy kicsit, de már nem annyira, hogy ne lehessen szárazon hazaérni. *
- Azt hiszem nincs miért aggódni. Nagyjából elált...
* Egy légáramlat ekkor besüvített az ajtón, és eloltotta a maradék tüzet is. *
* Ártatlan mosoly ült az arcán és mikor látta hogy elmerült a firkálásba felállt és felderítette a szentélyt alaposan. Hosszú órákon át nyomozgatott majd mikor végzett elfeküdt a tűz mellett már amennyire még lehetett tűznek nevezni és a könyvét olvasgatta.*
- Tudod mi a te nagy bajod?! Hogy nem tudod megkülönböztetni a viccet a komolyságtól... A kezem meg rosszabb már úgysem lehet...
* Azután lassan eltűnik minden macskára jellemző testrésze. Megdörzsöli a zsemét, majd a kabátja zsebéből elővesz egy kis jegyyzetfüzetet, és elkezd abba firkálni. Eléggé belemerül a firkálásba, mert mire megint felnéz belőle, már odakinn látszik a csillagos égbolt. *
- Szerinted elállt már az eső? Mert a kutyákat már nem hallom...
- Bocs akkor hagyom had égjen oda.
* Elengedte a fiú kezét és zsebre vágta a sajátját.*
- Bocs ha közeledésnek vélted a dolgot nem állt szándékomba kellemetlen helyzetbe hozni senkit sem.*
- Én akarok tetszelegni neked, de te fogod meg a kezem, most akkor hogy van ez, hmm? Egyébként már így is használhatatlan mindkettő, csak írni tudok velük, harcolni nem nagyon. Az a kígyó - akármi alaposan végezte a dolgát...
- Nem tudom hogy van e a városban állat kert. De ha van akkor szakítok rá időt és megnézem.
* Majd mosolyogva felállt.*
- Te most tetszelegni akarsz nekem? Másodszorra kérdezted meg hogy hogyan tetszel nekem. A nagymacska is jól nézett ki ez se rossz.
* Elnevette magát majd megfogta a fiú kezét és elemelte a tűz felől.*
- Bocs de ha odakozmál a kezed akkor végképp használhatatlan lesz mindkét karod...
- Kardfogút... Majd akkor beiktatok vele egy küzdelmet, megnézzük i az erőssebb. Különben meg ha magas tetzsír százalékos nagymacskákat akarsz látni, menj egy állatkertbe, ott biztosan találsz magadnak eleget.
* Átváltozott köztes alakjába, mert már lassan nem fért el a tűz mellett. A fekete fülei, és farkincája megmaradt, a többi eltűnt. Inkább hátradöőlt, és a kezét a tűz fölé rakta. *
- Azt hallottam hogy japán tudósok megpróbálnak létrehozni egy kardfogút. Ha sikerül szeretném majd egyszer látni. Az oroszlán meg majd lassan itt lesz az ideje élőben szemügyre vennem.
* Közben már javában mérte fel a nagymacskát. Az agya csak úgy raktározta el az információkat.*
- Jegyzetelek csak nem papírra. Jó a memóriám. Éles karmok hegyes fogak. Tiszta bunda izmos test talán még a testzsír szinted is kicsit alacsonyabb mint kéne de egészségesnek nézel ki. Elérted a táplálék lánc csúcsát a nagymacskák között és nem hasonlítottalak házi cicához.
- Kardfogúhoz még nekem sem volt szerencsém, de oroszláttal már találkoztam, párszor.
* Azután felállt, és egy kicsit nyújtózott, ahogyan a nagymacskák szokták. *
- A házi cicák szeretik, igen, de én párduc vagyok, ha nem tűnt volna fel, és azok kicsit kevésbé bírják. Egyébként nyugodtan jegyzetelhetsz, mert feltehetően el lesz az első, és utolsó alkalom, mikor halandók előtt változom párduccá, jobb ha tudod...
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
- Szóval csalni akarsz? Rendben akkor játszunk így...