- Rendben, döntetlen, de csak mert rég nem idéztem szelet... Különben lesöpörtelek volna a pályáról, képletesen és gyakolatilag is...

* Azután megrázta magát, mivel tiszta hó volt az egész teste. Biztos volt benne, hogy reggelre jól megfázik, de ezúttal legalább lesz ürügye otthon maradni, és írni, nem a mestere ostoba ajándékait hajkurászni. *

- Ahhoz képest, hogy pihenni jöttem, elég mozgalmas napom volt...

* Dünnyögte, bár leginkább magának. *

- Az idő? Fogalalmam sincs, de nem is izgat most annyira, hisz alapból korán sötétedik. * Mondtam majd csak álltam és vártam.*- Verseny? Én inkább játéknak mondanám.. Na meg aztán nem illik megríkatni egy lányt, mr.úriember.

- Ne akarj ki hívni egy hozzám hasonlót egy ilyen versenyre. Sírás lesz a vége. 

- Ha fogócskázni van kedved úgy se kapsz el, csak úgy szólok. * Mondtam nevetve majd újbból összekócoltam a haját és a következő pillanatba már 10 méterrel távolabbról integettem neki vigyorogva.*- Ha össze akarsz kócolni, vagy egyéb terveid vannak, akkor kapj el!

*A fejéhez kapott majd megigazította a haját.* 

* Látva viselkedését kedves mosoly ült az arcomra.*- Yatonak igaza volt, egy idő után tényleg megpuhulsz. *Majd odaléptem hozzá és megborzoltam a haját*- De ez így aranyos.

* Eltette a szerződést és leült. Karba tett kézzel hallgatta amit a lány mond. Meglepte hogy így vélekedik a lány a dolgokról. Megvakarta a tarkóját majd sóhajtott egyet. *

* Meglepett a válasza, valahogy nem ölelésre számítottam. Mikor elengedett és a kezembe adta a szerződést szintén csak meglepődtem. Megnéztem a papírt majd valami mosolyféleség jelent meg az arcomon. Kihúztam a fiú kezét a zsebéből majd visszaadtam neki.*- Én csak elhagynám vagy ilyesmi, nálad nagyobb biztonságban van. Számomra új ez a tulajdonos-tulajdon felállás, de igyekszem hozzászokni, ha nem megy, csak akkor fogjuk tűzbe vetni és felbontani a szerződést, egy ilyen veszekedés miatt kár lenne..

* Csendben várt majd mikor a lány kinyögte a szavakat komoly arckifejezéssel elkapta a lányt és megölelte. Egy perc múlva elengedte majd zsebre tett kézzel nézett le rá. A kezébe nyomott egy papírt ami a szerződésük eredeti példánya volt és a lap alján kettejük vére volt aláírás helyett.*

- Én csak... * Majd lehajtottam fejem, szoknyámba markoltam, kissé alsó ajkamba haraptam. Némán álltam vagy 2 percig majd halkan mégis hallhatóan.*- Sajnálom.. Kissé elszaladt velem a ló.. Csak ennyi.. * Majd indultam volna vissza a padhoz.*

* Zsebre tett kézzel haladt majd megállt mikor a lány elé került.*

* Igazán meglepett mikor hirtelen a nyakamköré tekerték a sálat s mellém raktak egy edényt. A tettes után pillantottam majd Samat ismertem fel. Egy ideig hezitáltam majd hirtelen elé álltam.*- Várj egy kicsit..

* Miután megvacsorázott egy edénybe tett egy adagot majd felhúzta a kabátját és a lány aurájának a nyomi alapján megindult. Kezében a sállal. Egy idő után látta a lányt majd a háta mögé kerülve mikor nem figyelt letette a sálat és az edényt a padra majd távozott.* 

* Már javában havazott mikor a sétányra érkeztem. Messze jártam már Sam házától is, mindentől messze voltam, de nem bántam, le kelett, hogy higgadjak kicsit. Leültem az egyik padra a majd hátradőltem s lehunytam szemeim, vettem egy nagy levegőt. Mikor kisebb hideg szellő fújt végig a helyen feltűnt, hogy nincs meg a sálam. Odanyúltam majd sóhajtottam.*- Nem megyek vissza, most biztos nem..

- Egyezünk meg egy döntetlenbe. Bár a hókuszpókuszod nélkül tuti én nyerek. 

- Nem bele, sokkal inkább leestem a csapdámról...

* Morogva nézett körbe és megállapította magában, hogy az egész hely úgy néz ki, mint egy tornádó súlytotta terület, merthogy az is volt. Elég érdekesen nézett ki minden, tekintve, hogy a hógolyócsata egy kicsit eldurvult. *

- Hát... Nem kellene abbahagyni, mielőtt még, valaki felébred? Példának okáért mondjuk egy parkőr? Az elég... izgalmas lenne...

* Körbenézett, mintha máris valami kíváncsiskodót keresne. *

* Hiába fürkészte a terepet nem látta. ~ Várjunk hiszen ő macska féle. Akkor jól tud fára mászni.* Elkezdte a fák lombját fürkészni ekkor ismét feltámadt a szél. Egy ideig tartotta magát majd mikor valami leesett mellette ő is elesett rá arra a valamire majd belepte a hó. Lassan kikecmergett a hókupac alól majd látta hogy Damien lábáén landolt.*

* Csendben várt, míg észre nem vette a kisebb hadicselt. Ezt is csak úgy sikerült, hogy a lány pnt az ő fája alatt állt. ~ Na most aztán... ~ gondolta, és egy erősebb szélviharral lezúdította a havat a környező fákról. Bár a vihar kissé túl erősre is sikeredett, így egy perc múlva a fa alatt kötött ki, egy méreten aluli hókupaccal a fején. *

- Ohh, Grr...

* Valami hasonlót tudott kinyögni, és lesöpörte magáról a havat. *

- Te mondtad hogy csalni fogsz én csak egyenlítetteeeee

- Szóval így vagyunk?

* Megrázta magát, és ismét a szelet hívta segítségül, ami egy adag havat repített fel a sétány másik feléről, s valóságos hó tornádó kerekedett belőle. Damien a köztes alakjában a kezével irányította a hóhihar mini makettjét, és az egészet a lány nyakába zúdította. *

- Úgy kell neked!

* Azzal csendben felmászott az egyik fa tetejére, és onnan figyelte, mikor ássa ki magát a hókupac alól Izaya. Közben próbált maga elé húzni egy ágat, hogy kevézbé legyen látható, és ha nem nz fel valaki, és látja meg a vörös szemeit akkor feltehetően sikerült álcáznia magát egsz jól. *