Eljottem tole es neztem a szemebe mivel nem csokolt vissza csak hagyta magat, hogy hamarabb szabaduljon, mikor a szemebe neztem a hajamba turtam. - Ne haragudj, nem lett volna szabad...- kicsit hatrabb ultem es a tuz fel fordultam.

*Egy ideig próbáltam még érvelni a saját szavai mellett, de aztán végül átadtam magam a csóknak és hagytam, hogy csókoljon*

Megfogtam a tarkojanal nem durvan csak oda csusztattam a kezemet es odahuztam magamhoz. - Neem....Victor! - a masik kezemmel megfogtam a kezetbhogy ne toljon el magatol. Ami a tarkojan volt kezem, az az arcara vandorolt es finoman csokoltam.

*Én csak óvatosan próbáltam eltolni magamtól, ahogyan ő azt kérte, de úgy hogy ne a melleit fogjam meg véletlenül. A csókot pedig hagytam neki és csak óvatosan viszonoztam*
-Abba kell ezt hagynod! *mondtam neki a csók végeztével és még mindig próbáltam eltolni*

Bolintottam es levettem a fedot beleszagoltam es visszatettem a dugot majd letettem a kis kristaly asztalra az uvegcset es a kanapeba markoltam. - Egek.. - jo melyen beszivhattam mert a szemem vorosre valtozott. Az orromat nagyon marta es kohogni kezdtem. Raneztem a ferfira es az also ajkamba haraptam. - Sajnalom..- kesztetest ereztem, majd egy mozdulattal megcsokoltam.

-Megpróbálhatom, de te erősebb vagy nálam... Minden tőlem telhetőt megteszek majd.. *mondom elkomolyodva és a szemeibe néztem*

Kezembe vettem és vizsgálgattam a port de nen nyitottam ki. - Ha kinyitom, és eldurvulna a helyzet megállítanál?? - nézek rá komolyan és kezemez a dugóra tettem.

-Persze ,tessék! *mondom és nyújtom neki az üvegcsét, közben komolyan figyeltem az arcát*

Fejemet oldalra dontottem es en is a tuzet neztem. - valoszinu!! - hunyom le a szemem ed veszek egy mely levegot. - megnezhetem az uvegcset?- felulok es nezek ra kerlelon

-Én sem tudom mit jelent.. de biztos, hogy nem jót... *mondom komolyan és a tűzre néztem*

Nem tudom, mit jelent...- nézek rá és letettem a könyvet majd hátra dőltem a kanapén. - Szerintem ez rám nézve kellemes és halálos...mivel az illata finom de szúros így nem igazán kapok tőle levegőt.. - hangosan gondolkozom.

-Értem... Másokra nézve?... Mit ért ez alatt? *kérdezem meg meglepődve Carolinere nézve*
-Röviden meghalhatok attól a valamitől? *kérdeztem meg nem sokra rá*

Kitudja lehet hogy megéled. - kacsintok rá és lapozgatom a másik könyvet és megtalálom az egyik írásjelet. - Megvan!! - olvasom és rámutatok- A könyv szerint ez itt azt jelenti, hogy kellemes de végzetes lehet másokra nézve... - mondom és sóhajtok.

-Szívesen máskor is... és majd leszel.. de azt én már nem élem meg... szó szoros értelmében túlélsz... *mondtam én is nevetve*

Kösz....- löktem meg egy kicsit barátságosan. - Igaz öreg vagyok de nem annyira még nem vagyok 2000 - nevettem fel.

-Köszönöm!
*mondom és olvasni kezdtem a könyvet... ,amikor a nő visszaért csak őt figyeltem elkomolyodva*
-Szóval... 1470, mi? Elég öreg vagy hozzám képest...én alig járok a huszasaimban.. *mondom elmosolyodva*

Jó meglátás, de egyezzünk meg egy 1470-be. - mondom mintha ez termeszetes lenne es atadom a koyvet neki. - van még ilyen konyvem..mindjart jovok. - felallok es eltunok par perccel kesobb jovok vissza 4 konyvvel a kezemben.

-Ránézésre olyan huszonévesnek tűnsz.. de mivel vámppír vagy így azt mondom, hogy húsztól felfelé bármennyi lehetsz.. *mondom mosolyogva és tovább figyeltem a könyvet*

Szerinted hány éves vagyok? - mosolygok rá és nézek vissza a könyvre. - Nem ismertem, de pár betű illetve szimbólum ismerősnek tűnik.. - lapozom a könyvet, egy régi ősi kínai könyv.

_{-Nem köszönöm. Az a könyv mi? Alkoholt biztos nem.. pontosítok szeretem, de nem kéne innom... Honnan ismerted a doktort? *kérdeztem meg Caroline-t, közben a könyvet nézve a kezében*}