-Csak nem vér? Hmm? Ha nem az akkor előre is elnézését kérem a gyanusításért... csak eléggé valószinűtlen az, hogy paradicsomlé legyen abban az üvegben azt figyelembe véve, hogy inkább szilárd formában szokás fogyasztani...*néz Victor is mosolyogva a nőre és az italra felváltva*
-Ez a pozitív felfogás kötelező egyes körökben a túléléshez és nagyon is jól ismerem a veszélyt.. néha talán közelebbről is találkoztam vele, mint hinnéd... Tudom, hogy emberként pengeélen táncolok... *Nézett Victor is a napra és kezdte összeszerelni reflex-szerűen a gépkarabélyát, közben a tekintete végig körbejárt a parkon, már amit látott abból*
-Én meg a vodkát szeretem és még sincs mindig nálam egy üveggel... *kommentálja a férfi mosolyogva a nő utolsó mondatát*
*Victor is viszonozta a kézrázást, majd elengedte Rosario kezét*
-Mitől kéne félnem? Ha megtámadnak megvédem magam. Ha pedig félek, eleve nem jövök ide, nem lenne valami ajánlott a saját halálomba menetelni, nemde? Így nem sok értelme lenne titkolni a célom, hacsak nem félek valakitől..*tört ki a katona Victorból, majd elnevetve magát folytatta a beszédet*
-Egyébként is,amíg nem golyóálló, ami velem szembe jön, nincs mitől félnem...,ha pedig golyóálló, akkor úgyis mindegy mit teszek megöl, ha engem akar..., de akkor sem fogom magam ingyen adni...*fejezte be elkomolyodva*
~ A homlokára van írva hogy ember... A szörnyek között nem lesz hosszú életű hacsak nem valami szuper génmanipulált a srác. * Gondoltam magamban megráztam a kezét és körbenéztem.*
- Hát remélem megtalálod a helyed. És azért feltételeztem hogy nem akarsz válaszolni mert sokan titkolják mi is a céljuk a városban de ez a te esetedben nem így van ahogy elnézem.
*Victor elfogadta Rosario kezét*
-Őszintén szólva maagam sem tudom, csak mentem amerre vitt a lábam és itt kötöttem ki. Miért ne akarnék válaszolni egy ilyen egyszerű kérdésre? Civilek...nem értem őket... Milyen ez a város? *mondja Victor komolyan és megcsóválva a fejét egy picit*
-És én is örvendek! *kap ismét észhez a férfi, hogy megint elfelejtette az illemet*
-Értem, köszönöm! Béke park.. akkor ez biztos, hogy nem az én parkom... *nézett Victor Rosariora komolyan, közben lassan elkezdte eltenni a térképet oda, ahonnan elővette, közben a teste ugrásra kész helyzetbe feszült, majd feleszmélve ismét ellazította magát*
-Elnézést... még tanulom a civil szokásokat...Victor Cressovics, leszerelt katona a szolgálatára *magyarázza a reakcióját a nőnek*
*Egy ideig még néztem ahogyan a térképet bűvölni majd sóhajtva felálltam és oda léptem mellé majd szó nélkül a pontos helyre mutattam és vissza ültem. *
-Ez itt a béke park
*Mutattam a tőlünk pár méterre lévő táblára bár a fák ágai takarték így nem csoda ha nem látta.*
*Ahogy Victor ezt az üveget is kivégezte megállt és egy ideig figyelt. A padon ülő nőre csak egy pillanatra nézett, bár nem fordult neki egy pillanatra sem háttal*
~Hol is vagyok? *gondolta és kezdett egy térkép keresésébe a zsebeiben. Még teljesen ismeretlen volt számára a város, még a civil élet is. Végül, ahogy a térképet sikerült előkotornia, ami elég rossz állapotban volt azon kezdte keresgélni, hogy éppen hol is van*
* Órák óta ücsörögtem egy padon és néztem a leveleket ahogyan lassacskán elhullanak. A friss levegő hatására eléggé eleven voltam ahhoz, hogy valaki agyár mehessek. A nagy levél bámulás közben figyelmes lettem egy idegen férfira.*
*Victor a parkban sétált csendben, Alkohol persze volt nála most is és persze gyakorolta az üvegemelgetést szorgosan, bár ebből semmi sem látszott meg rajta, maximum a leheletén érződött meg. Arca nyugalmat mutatott, szemei pedig a környékét pásztázták már megszokásból*
* A szavak hallatán kissé leblokkolt de a főzéstől máris elmosolyodott. Rendben kíváncsi vagyok a főztödre úgyis. *Ekkor a harapásnyomok eltűntek a nyakáról nyomtalanul.*
- Elég messze vagyok már tőlük nem akarom zavarni őket.
*Kerestem egy padot majd leültem majd hátra döntöttem a fejem és néztem a levelek és a szél játékát. Egészen kellemes volt bár nappal biztos szebb a látvány. Egy kis idő után elmerengtem hogy vajon ki is lehetett ez a férfi? Gondolatok tömkelege siklott át az agyamon.*
- Igen ő. Nem rég találtunk egymásra már vagy 7000 éve nem láttam. Harmad unokatestvérek vagyunk és ő igazi vámpír ezért érthette félre a dolgot kicsit. * Majd kissé kirázta a hideg. * - Most hogy mondod eléggé hűvös lett az idő.*
-Csak nem vér? Hmm? Ha nem az akkor előre is elnézését kérem a gyanusításért... csak eléggé valószinűtlen az, hogy paradicsomlé legyen abban az üvegben azt figyelembe véve, hogy inkább szilárd formában szokás fogyasztani...*néz Victor is mosolyogva a nőre és az italra felváltva*