*Nézte ahogy fogja a kezét és ráncigálta maga után. Egy pillanatra hátra tekint és búcsut int a nyugalmas napjainak, majd ismét Rosariora és elkezdett mellette futni és rámosolygott*

*Elkaptam Kei kezét és elkezdtem rohanni ő meg lobogott utánam.* 

*enyhén elmosolyodott és halkan* Persze-persze. Na de siess a barátodhoz.

Héj !

*elmosolyodot és megölelte és a füllébe sugta* Ne agódj! *kis ideig csendben volt és erősebben magához szorítótta* Majd máskor is eljöhetnél. *felállt hátat fordított* Szerintem meg kénne látogatnod a kórházba és... *hatás szünett* gratulálni neki, hogy meggyógyult 

Egy tál mákos gubáért.... Szerinted? Shyzu beteg

*Kicsit meglepődik, majd nyugodt hangon* Ha annyira szeretnéd nyugodtan.*a választ meg se várta és legugolt és mélyen a szemébe nézett* De inkább azt áruld el, hogy miért imátkozol.

Én a helyedben ne simogatnám a fejem mert hát érdekes magasságban van és hát tudod harapós vagyok.

*Megjelenik Rosario előtt és hangosan felnevett* Nicsak ki térdelt le előttem.*majd megsimogatja a fejét*

*Mégérkeztem majd letérdeltem és elkeztem imádkozni.*

*Óvatosan a karja alá dugtam a fejem és bemásztam alá. Felálltam kezért a számba vettem és őrült tempóban rohantam a kórház felé. Mikor oda értem tudtam hogy nem mehetek be így, ezért  kerestem egy betegágyat. Az egyik mentőbe találtam is, azt kirántottam és ráfektettem, majd oda toltam az ajtóba. Kicsit odébb álltam és megvártam míg beviszik. Ez után őrült tempóban rohantam vissza a fürdőbe szólni a többieknek.*

*Csak feküdtem az aszfalton, nyöszörögve sikerült kiejtenem a kórház szót, de ennél többre már nem futottam. Lehunytam a szemem majd éreztem ahogy megfúj az éjeli szellő*

*Végül teljesen letepertem és mint kedvenc eledelemnek leharaptam a fejét és élvezettel elcsócsáltam.*

Jól vagy? Ugye nem késtem sokat? Vigyelek kórházba?

*Álltam mellé a hatalmas termettemel.*

*Valahogy a férfit hidegen hagytam. Egy kicsit ugyan fel sziszent de belém rugott én pedig a fának csapódtam.*

Meg kell hagyni ez egy kicsit fájt. De nem tudod kivel kedztél most ki.

*Hírtelen elkezdtem megnőni. Ismét alakot váltottam és egy kicsivel nagyobb cica lettem. Felvettem a fekete párducot. Morogtam a férfira és ismét neki lódultam. Elkaptam a karját és egyből átharaptam, majd kicsit meg cincáltam és letéptem. Másik kezével még próbált védekezni és megvágni a kardjával, de elkerültem.*

*Követtem Shizu illatát és a sétányfelé egyre erősebb és erősebb lett. Elkezdtem rohanni, majd ledermedtem. De mit tehetnék én kicsi macska ként? Minden godolatom hírtelen eltünt és nem törödve magammal neki vettem magam a férfinak és beleharaptam a lábáb, karmaim is mind bele mélyesztettem,*

-Sayounara Akuma! *Majd újból lesújtott rám. Testem erőtlenül zuhant a betonra, moccanni sem bírtam. Levegőt venni is fájt.. Hát ilyen ha egy ember haldoklik? Ahogy az arcát elnéztem elég szánalmasan festhettem. Én aki egy tisztavérű démoncsaládból származok, egy ilyen egyszerű ellenféllel nem tudok elbánni. Franc! Felé nyúltam hátha valami történik de semmi.. Karom leengedtem majd csak feküdtem a betonon. Vöröslő vérem átfestette az aszfaltot*

*Kinyitottam a szám de nem jöttek ki rajta hangok. Ő csak nézett rám, tekintete megvetett engem. Kardját támadóhelyzetbe állította, gyors csapást mért rám. Szemem összeszorítottam és jobban összehúztam magam. Meglepetésemre semmi sem történt.*
-Hogy az a...?!
*Kinyitottam a szemem majd láttam, hogy egy vörösen izzó pajzsféleség jelent meg előttem ami feltartotta a pengét, mely elakarta enni az életem. Ám ez a szerencsém em tartott sokáig.. Hamarabb összetört a burok mint hittem, a szilánkok lassan eltűntak és szabad útat adtak a kardnak. A penge egyenesen belém hatolt. Nagy fájdalmak között vérem felköhögtem, majd felnéztem a férfire*

-Csak nem készülsz valahová? *Indult el felém, hátrapillantottamrá. Árnyékja szinte lenyelt és szétszedett.
-Ne jöjjön közelebb! *hangom megremegett, tisztán kivehető volt a félelem, a kétségbeesés. Testem is remegni kezdett egyeszűen képtelen voltam megmozdulni, tehetetlenül ültem a földön vérző sebeimmel együtt.
-Szégyent hozol a többi démonra. Chh! *Majd előrántotta kardját. Alaposan megnéztem. Ez a kard akár... *

*Tovább megyek ameddig csak tudok.. Léptem volna előre egyet mikor valami megvágta az arcom. Vöröslő vérem végifojt fehérre dermedt arcomon. Nyeltem egy nagyot majd körbenéztem, nem mertem megmozdulni. Úgy gondoltam visszafelé indulok el de előttem termedt. Magas fekeköpenyes férni, világító kék szemek és éjfekete haj. A vadász... Nyeltem egyet majd futni akartam de valami damil vagy ilyesmi össze vissza kaszabolt.

*Elég nyomasztó érzés volt ott menni, sőt, egyensen kellemetlen. Egészen addig nem foglalkoztam ezzel amíg rám nem jött az a túlságosan is ismert érzés. Itt van a vadász! El nem futhatok, elkapna. Harcolni meg megint nem mert nem tudom sokáig fenttartani az igazi alakom.. Nem lesz baj! Továbbmegyek semmit sem sejtve*