*Egész hamar visszaértem. Ekkor megláttam Keit és Rosariot igen közel egymáshoz. Nem értettem mit beszélnek, de már kíváncsi sem voltam rá. Szemeimbe könnyek szöktek a szívem elszorult. Levegő után kapkodtam, de csak fojtogatott a szomorúság érzése. El akartam csendben menni, de ahogy meg fordultam ráléptem egy ágra ami nagyot reccsent. Megijedtem a hangtól, ezért macskává váltam, végül elrohantam. *
Ha tudsz különbséget tenni, akkor te sem vagy az. Ebből adódóan mit számít?
*Kérdeztem vissza. Majd hirtelen elrepült felettem egy galamb. Ki ugrottak a füleim és a farkincám.*
Madár!!!!
*Kiáltottam és utána vettem magam.*