Ja valahogy úgy. Még mázli hogy látok a sötétben de segítek. " A Tenyerembe koncentráltam az energiámat és egy fény gönböt hoztam létre vele" Na így már más
Már késő engem már megharapott ott ahol nem kellet volna kicsit beljebb de már nem jelent veszély nincs mivel harapnia. " Kihúztam a késem a lényből." Csak utánad
Mond te tényleg arra hajtasz hogy megegyelek? Ha ilyen energiát használsz egyszer csak azt veszed észre hogy a nyakadon lógok és szívom el az erőd. " Mosolyogtam el magam"
Úgy döntöttem, valami látványosabbal nyiffantom ki a lényt, szóval, energiát gyűjtöttem, és a kezemből máris elektromos szikrák pattantak ki. Mintegy villámcsapásként áramoltak a kígyó - micsodába, ami rángatózott egy darabig, majd elnyúlt a földön.
" Meghallottam Elamantin hangját és elővettem a késemet. Az agyaraim automatikusan előugrottak és követni kezdtem a hang forrását." Új barátod van? " Mosolyodtam el" A kést egy jól irányzót dobással bele állítottam abba lénybe ami hát nem is tudom talán kiméra volt de nem biztos a lényeg hgy az egyik szeme már nem fog úgy müködni ahogy kéne" Most te jössz vágjad ketté vagy amit akarsz de vigyáz lehet hogy mérgező a kicsike.
Egy pillanattal előbb éreztem, mint láttam meg. A sötétben apult a bal oldalamon. Egy legalább két méter magas hüllőszerű lény, amelynek megnyúlt kígyófeje, és fekete szemei voltak. Csupa fog szájával pedig éppen felém kapott.
Kardommal térítettem a támadását, de még így is sikerült beleharapnia a karomba, és jókora darabot kiszakítania a ruhámból.
- A francba! - káromkodtam. - Elkelne egy kis segítség!
Dorien már bent járt az épületben, féltem, hogy ha ő ér oda előbb, akkor Jack - ből nem sok minden marad, amit ki lehetne kérdezni. Gyorsan utánna mentem az épület belsejébe. Mindenütt pókhátók lógtak, és rohadt sötét volt, de az egész helyben eleve volt valami nyugtalanító. Úgy döntöttem amint lehet, lelépek innen...
- Ezt csinálhattad volna kicsit előbb is! - morgolódtm.
Aztán megláttam, hogy valaki ül a földön.
- Jack?!