-Kisasszony olyan mintha magára öntötték volna. Vadja a söprögetést majd én elvégzem. Inkább mennyen imádkozni. *Azzal elvette a kezéből a seprűt és elment. Felsóhajtott majd a főszentélyhez ment és leült imádkozni.* - Mi a fenét csinálok? Hisz se menny se pokol nem létezik nincs kihez imádkoznom. 

*Végig sétált a macskaköves úton majd felment egy hosszú lépcsőn melynek a tetején egy szentély állt.* -Nahát ez épp olyan mint ahol apával éltem.*Azzal elhalkult és a fejéhez kapott.* - Miket beszélek hisz nekem soha nem is volt apám csak egy álca volt az egész.* Azzal leült a lépcső tetején és nézte a várost. Egyszer csak megkopogtatták a vállát.* -Kisasszony meg fog fázni ha ezen a hideg kövön ücsörög. Kerüljön beljebb. *Megfordult majd felállt és az idős nőre nézett* - Ugyan jó itt nekem.* Mosolyodott el és leporolta a szoknyáját.* -  De hiszen csupa piszok lettél gyere adok egy másik ruhát addig ezt kimosom. *Megfogta a kezét és egyenesen a szentélybe mentek ahol átkellet öltöznie majd mikor kilépett megfogta a seprut és elkezdett sepregetni .*

-Értem. Hát nagyon örültem a találkozásnak, remélem még lesz egymáshoz szerencsénk. De nekem most mennem kell. * Meghajoltam illendően. Majd elrohantam a hajómra, amit éppen észre vettem. Végre elértem és eltudtam indulni. *

- Nem - vágtam rá. - Vagyis azt hiszem nem...

-Tényleg nagyon sajnálom. *Elszégyeltem magam.* Mond csak te ide valósi vagy?

* Egy lökést éreztem a hátamon. Sikeresen pofára is estem az úton. *

- Semmi baj * - lihegtem, bár nem lehettem valami meggyőző. Majd valahogyan felvakartam magamat a földről.*

*A könyvtártól jövet teljesen eltévedtem. Egy nagyon széphelyre kerültem. Az idő is kellemes volt egy sétához, de sietnem kellett a hajómra. Egyszer csak elkocogott melletem egy srác.* Lehet ide valósi.* Gondoltam magamban. Utána indultam futva hogy meg kérdezzem merre van a kikötő, de olyan kis szerencsétlen voltam hogy megbotlottam a saját lábamban, szegényt is magammal rántottam.* -Aucs. ........ Jaj neharagudj. Minden rendben? Ugye nem estél túl nagyot?

* Éppen kocogtam a sétányon. Nagyon pihentető volt, mivel sokáig tudtam futni kifáradás nélkül. Közben az őszi tájat figyeltem, amely különleges színekben játszott, miközben elhaladtam mellette. *

*Úgy döntöttem ideje végre meg keresni a szállást és egy jó nagyont pihenni. Holnap pedig felfedezem az új környezem. Ezzel intettem az új arcok felé és megindultam a cetli alapján amit a Vámpír csajtól kaptam.* Jó éjt! * Sugtttogtam halkan mikozben elviharzottam melletük. *

*A kis incidens, miatt ismét bizonytalan lettem abban hogy képes vagyok teljesen uralmam alá vonni az erőmet. Az irányítása sem egyszerű hiszen egy szemmel mérhetetlen erejét kaptam. Azért hálás voltam a kardomnak hogy mindig segít ha kell. Közben persze figyeltem a többieket, de valahogy elég szánalmas párbeszédbe kezdtek, főleg a kakaskodó fiúk. A hullában van valami elrettentő a számomra, viszont a kis szőrgombócban érdekes figura. Lemerem fogadni, hogy tartogat még számomra újdonságokat.*

*Meglepődtem de örültem a puszinak majd elégedettem bólogattam Dimitri válaszára.*

Ja hogy akkor úgy :O " Csodálkoztam el rajta majd elvigyorodtam." Hát kellemetlen lenne ha egy csajra nem.. "Megköszörűltem a torkom." Na de váltsunk témát.

*Hüvelykujját becsúsztatta Rosa ajka alá, gyöngéden megemelve a lány arcát, hogy nyomhasson a szájára egy puszit.* -Hát igen, tényleg nemtudnék "semmit" sem csinálni, ha nem lennék jártas a nekromágiában.- *Jelent meg büszke mosoly az arcán.* -Hát igen sokat szenvedtem mire sikerült elsajátítanom egy-két... "hasznos" képességet a halott testek manipulása terén.-

Hát az kellemetlen akkor se enni se inni se egyéb mást se tudsz csinálni. " Elfordúltam és a szám elé tettem a kezem és gonosz vigyor ült az arcomon ' Semmit '"

*Oda csúsztam hozzá.*

*Elpöckölte a csikket, majd megköszörülte torkát.* -Ugyan, semminek semminek...- *Legyezett párat az arca előtt, majd török ülésbe felült, és intett Rosa-nak, hogy jöjjön közelebb.* -Nem tudok betépni Erik. A zombiknak nincs anyagcseréjük.-

" megvakartam a fejem majd kiszedtem a fű darabokat a hajamból." Biztos betépett vagy valami hasonló.

-Nem vagyunk házasok sem jegyesek. És magadnak kerested a bajt.

*Erik megjegyzéseire halvány vigyor ült ki az arcára, s szótlanul bagózgatott tovább, mintha misem történt volna.*

Hiba volt most már belátom.... " Motyogtam majd felemeltem a fejemet." Csak nem házasok vagytok ? Mert ha igen mondhattad volna előbb is mert ez most nem eset valami jól. " Megráztam a fejemet és felálltam." Rá mozdulnak a nődre és te semmit se reagálsz? Érdekes felfogásod van.