- Nem kell köszönöm majd megszáradok út közben cigit meg tudok venni a közelben is. * Mondtam halkan majd a közeli kukába dobtam a zsebemben lapuló dolgokat melyek használhatatlanné váltak csak a zsebórám maradt nálam.* - Az a dög a házi kedvenced volt és a napi sétára vitted? Ha igen nevelhetnéd jó modorra mert a végén még valaki feldarabolja.
* Csak néztem a két fiúra majd odamentem ahhot amely éppen nagy duzzogásba vágta magát.*-Elhiheted nem volt szándékos, de ha szeretnéd megszárítalak, a cigarettáddal együtt. És téged is ha gondolod. * Fordultam a másik felé. Próbáltam kedves hangnemben beszélni hozzájuk, de ez nem nagyon jött össze, hiszen nem élek valmi nagy társasági életet így kicsit morcosabbra sikerednek a beszélgetéseim.*
* Épp mikor végeztem a ruhám kifacsarásával ujabb adagot kaptam majd a férfire néztem.* - Úgy nézek én ki mint aki mások lefröcskölésével tölti az időt? * Mutattam végig magamon és fojt le rólam a víz.* - Ezt már a Jóisten se szárítja meg egyhamar. * Ráztam emg a fejem és ki vettem a cigim a zsebemből de az is teljesen elázott. Nem is kellet több felfortyantam és grimaszolni kezdtem.*
* Nagyobb energiát engedtem szabadjára majd hagytam, hogy az energia átjárja a testem.*- Nem te vagy az egyetlen aki tud játszani a vízzel. * Jegyeztem meg majd felugrottam a levegőbe majd job keremmel egy erősebb sugarat irányítottam a sárkány felé, hogy pár pillanatra időt nyerjek. Másik kezemmel elővettem a fehér tanizmánt majd amint a sárkány fölé emelkkedtem felé dobtam s a hátán megjelent saját pecsétem.*-Ideje lesz aludni. Elzárás! * Adtam ki az utasító szót majd a pecsét felfénylett s elkezdte elnyelni a sárkányt ám ez nem nem kis fürdést okozott a közelben lévőknek. Mikor végeztem jómagam visszaugrottam a partra majd a másik idegen felé pillantottam.*
Egyszer csak kiabálás ütötte meg a fülemet. - Ezt nem hiszem el! - morogtam elég jól hallhatóan. - Egy nap vágyom békére, és nyugalomra, persze pont aznap nincs béke, és nyugalom. Először igyekeztem ügyet sem veti az ordításra, ami nehéz volt, mert szerintem zengett tőle az egész hely. Már éppen azon voltam, hogy fogom magam, és visszafordulok a másik irányba, mikor egy terjedelmesebb méretű vízfröccs érte el a hátam, ami már mindennek a teteje volt. Mérgelődve (már ha érzelmek nélkül lehet mérgelődni) berontottam a fák közé, hogy megkeressem azt a fröcskölőt, aki viccesnek találja ezt. Amikor kiértem a bozótból, egy hatalmas kék akármivel találtam szembe magam, ami leginkább sárkányra emlékeztetett, sőt, leginkább az is volt... Egy pillanatra bámulni kezdtem a hüllőt, majd gyorsan visszanyertem a normális lélekjelenlétem, és a másik két jelenlévő felé fordultam. - Remélem nem ti akartok öngyilkos módon lespriccelni vízzzel! - tettem fel nekik a burkolt kérdést, kissé éles hangnemben, miközben jobban végigmértem őket.
- Megölöm a hét pokol bugyrára esküszöm hogy faliszőnyeget csinálok belőled. *Ekkor a lány már kezdett intézkedni. Mély levegőt vettem és igyekeztem megnyugodni. Kicsavartam a rohámból a vizet majd figyelemel követtem az eseményeket. Közben az egyre gyülő emberekúgy bámúltak minket mint én a hálaadási pulykát. *
* Az elmormolt igémnek hála én nem lettem vizes, ám a mellettem álló személyből csorogtak a literek. Nagy kiabálásba kezdett mire nem bírtam elrenjteni egy halvány mosolyt, persze ez hamar eltűnt, pláne, hogy a sárkány megint készült valamire.*- Szerintem mára befejezhetnénk a játékot, eléggé sok fejtörést okoztál már nekem! * Majd megjelent alattam egy mágikus kör. A sárkánynak nem igen volt az ínyére a mondandóm s újból vízsugarat indított el.*
Pihenés képpen indultam el a Sentélyhez, ahol egyszer már jártam. Bár nappal egészen más arcot mutatott, mint éjszaka. Egyrészt, a Nap ragyogott, vagy csak nekem, mint sötétség szülöttnek tűnt olyan világosnak? ~ Mindegy ~ döntöttem el magamban. Egy kisebb ösvényt választottam ki magamnak, amin úgy gondoltam, nem igazán találkozom más lényekkel, jobban esett volna a magány, és az egyedüllét. Egyébként is elég komor hangulatomban voltam, nem kellett még hozzá az is, hogy valami jött - ment magát duracel - nyuszinak képzelő emberke rondítson bele az egébként békésnek induló napomba. Persze, lehet, hogy ez túl nagy kérésnek bizonyult...
* Nagyban szívtam a cigim mikor egy vízsugár telibe kapott. A hideg is kirázott majd a sárkány felé néztem kezemet ökölbe szorítottam és ordítani kezdtem.* -Héj te túlméretezett gyík hova célzol? Nem látsz a szemedtől?
* Éppen indultam volna ki mikor a sárkány üvöltve előtört a tó méllyéről, csak pármásodpercen múlt, hogy el ne mossanak a hullámok. Mikor sikerült kikászálódnom a vízből a fiúra néztem majd a sárkányra mely gyilkos tekintettel tekintett rám. ~Úgy érzem megváltozott az üldöző-üldözött szerepünk~ Gondoltam majd sóhajtottam. A sárkány kitátotta száját majd vízsugarat indított felém és az ismeretlen felé*
- Ugyan semmiség. * Azzal elindultam ki a partra a hideg vizet nem szerettem nagyon. Komor tekintettel néztem a vízre mintha a legnagyobb ellenségemről lenne szó. Megcsóváltam a fejem és a zsebemből kikutatva elővettem egy szál cigit és rágyújtottam mivel már nagyon hiányzott ez az érzés jó kiélveztem.*
* Nyitottam volna ki a szám, hogy szitkozódjak egy sort mikor egy ismeretlen kezet vettem észre előttem. Feltekintettem a tulajdonosára majd csak nézte rá pár percig némán, majd kissé vonakodva de megfogtam a kezét majd felálltam*- Köszönöm. * Majd a tóra pillantottam*
* Magabiztos léptekkel haladtam előre hisz ismét a földön járhattam. Mikor kanyarodni akartam nem messze tőlem egy hatalmas nagy csobbanásra lettem figyelmes. Nem láttam mi lehetett az de biztos voltam hogy nagy volt hisz nem minden képes ekkora csobbanásra. Mikor közelebb léptem egy lányt is láttam aki a vízben ücsörgött. Feljebb toltam a kalapom hogy jobban lássam aztán a vízbe gázolva a kezemet nyújtottam neki.*
* Éppen egy sárkányt kergettem a fák között mely nagy szökésben volt, ahogy cikázott a törzsek között azt hitte lerázhat, de tévedett. Próbáltam minél hamarabb letudni a dolgot de nem vettem számításba azt, hogy víztípusú s mikor megpillantotta az ott lévő tavat beleugrott és eltűnt. Figyelmetlenségem következménye az lett, hogy nagy lendülettel a tóba landoltam.*
* Elengedtem és már szinte el is tűnt. Össze szűkölt szemekkel tekintetem még egyszer körbe de nem láttam. Sóhajtva megvakartam a fejem majd csípőre tetem a kezem és a lány felé fordultam. Barátságos mosollyal léptem oda majd a kezemet nyújtottam felé.*
- Üdvözöllek a városban Akashiya Rosario vagyok a rangidős vámpír. Sajnálom azt a kis kellemetlenséget amit Raffael okozott. Néha nem tudja hol a határ.
* Közben a szememmel végig néztem a lányon. Látszott rajta, hogy jól nevelt és előkelő. Megjelenésre magabiztosnak látszott és céltudatosnak ami a mai világban nagy előny volt.Elegáns megjelenése mellet még a szépsége is figyelemre méltó volt.* ~ Reszkessetek férfiak egy igazi ragadozóval bővült a város létszáma. *Gondoltam magamban.*
' Épp A lányhoz akartam hajolni mikor megjelent Rosario. Még a válaszra se tudtam válaszolni mert a fülemet húzta. Olyan volt mint mikor gyerek voltam és az anyám leszidott.'
-Sajnálom de... Eresz kérlek szükségem van még a fülemre.
' Mikor kiszabadultam a gyilkos fűl húzásból beugrottam egy dimenzió kapuba és inkább onnan figyeltem őket.'
Elmosolyodok mikor egy fajtársam jelenik meg és elrángatja tőlem a srácot. - Hmm...pedig már kezdtem élvezni. - vigyorodtam el gonoszan és nézek a lányra. - Végre egy fajtámbeli. - mosolygok rá. - Bocs édes! Majd legközelebb.. - kacsintok rá és irónikusan mondom majd nézek vissza a lányra. - Örvendtem. - mosolygok rá. Gyönyörű lány volt.
* Egy levél érkezett amiben az állt hogy egy új fajtárs érkezett és Raffaelt állították rá az ügyre. Rögtön lefagyott a mosoly a név láttán hisz tudtam milyen az a démon. Megráztam a fejem majd elindultam, hogy illő kép köszönthessem és Raffaelt lepattintassam. Gyorsan a sétánynál voltam és a környéket fürkésztem de nem láttam őket ezért mély levegőt vettem és az illatokra kezdtem összpontosítani. Hamar meg is leltem pontos helyüket. Kis időre rá megpillantottam a démont és a lányt is. Épp kezdtek eldurvulni a dolgok vagy csak máris egymásba bolondultak. Nem tudtam mi lehet ezért az első variáció mellet döntöttem. Kiléptem a sötétből majd komor tekintettel néztem Raffaelre.*
- Mégis mit művelsz te itt? Ha jól emlékszem az a feladatod hogy megfigyeld nem pedig a zaklatása.
* Elkaptam a fülénél fogva majd elhúztam és a pad mellé vittem.*
' A tekintetem elkomolyodott és a hátam mögött lévő árnyékom már javában eldeformálódott. Egyik kezemmel átkaroltam a lány derekát majd egy erőltet mosoly jelent meg a képemen.'
- Remélem tudod hogy nem félek tőled vagy a fajtádtól. Volt már dolgom hozzád hasonlókkal.
Nézek rá és rájöttem hogy ettől a pasitól nem szabadulok egy könnyen így hát akkor előkapok pár kártya lapot. Elmosolyodok gonoszan és a tarkójánál megfogva odahúzom magamhoz és vigyorgok rá. - Tudod a törvényekre is magasról teszek. De talán.. - ujjammal lassan végig simítok a nyakán és nézem az erét ahol végig fut a vére. - Kivételt tehetek.. - nézek vöröslő szemekkel rá.
- Nem kell köszönöm majd megszáradok út közben cigit meg tudok venni a közelben is. * Mondtam halkan majd a közeli kukába dobtam a zsebemben lapuló dolgokat melyek használhatatlanné váltak csak a zsebórám maradt nálam.* - Az a dög a házi kedvenced volt és a napi sétára vitted? Ha igen nevelhetnéd jó modorra mert a végén még valaki feldarabolja.