Leültem a padra és hajamat hátra dobva levettem a kabátom. Egy fekete egybe ruha volt rajtam, aminek a felső része hasonló volt mint egy fűző, szoknya része érhetett comb középig. Cipőm pedig meggy bordó magassarkú volt. Vörös térdig érő kabátomat magam mellé tettem és vörös alsó ajkamba haraptam, majd a könyvért nyúltam.

* A tűzlabdák már nekem is sok volt. A kabátom úgy éget le rólam mintha muszáj lett volna. Szerencsére a tűz nem tudót ártani nekem így nem kapkodtam a kabát levételével sem. Azért mielőtt minden leéget volna rólam bevetettem magam a vízbe ami persze még mindig jéghideg volt. Vacogva léptem hi és már megint tetőtől talpig vizes lettem. * - Még egy húzásod van és lábtörlőt csinálok belőled... * Mondtam mély hangon a sárkánynak. Amikor körbenéztem hogy senki se látta ezt a kínos jelenetet észre vettem ismét a lányt aki a könyvel járkált. Csendes és magának való volt.*

-Értem, végülis így érthető. * A sárkány egy ideig még nézett minket majd ahogy eltüsszentette magát kisebb tüzlabdát köpött aki a srác köpenyén landolt. Erre csak sóhajtottam ~ Ez nem az én napom, azt hiszem most futnom kéne.~ Jegyeztemj meg magamnak majd egy fáradt mosollyal az arcomon.*- Azt hiszem jobb lesz ha visszaküldöm mielőtt felgyújt.

Ahogy haladtam kinyitottam a szemem és láttam hogy tettem egy nagy kört és előttem volt az a két személy akik az előbb is, meg egy sárkány. Vállat rántottam és elsétáltam mellettük.

- Nem vagyok az a társasági fajta jobban szeretem a csendet és az egyedül létet vagyis az elmúlt pár évben ehhez szoktam. Nem tudom hogy viszonyulnak egy  másik lény társaságához. Foglalkozni is alig lenne időm vele. Sokat kell dolgoznom. * Azzal elnyomtam a cigit és eldobtam a csikket.*

A könyv felénél járhattam és hajamba túrtam. Nem sokkal egy pár oldalt ellapozva, becsuktam a könyvet és zsebre tettem, későbbre is jusson.  Felálltam és elindultam a sötétbe sétálgatni egy kicsit. Zsebre vágott kézzel és lehunyt szemmel mentem, ismertem a környéket már annyira.

- Hasznos állatok, csak némellyel sok a gond, eléggé nagy galibát tudnak okozni pillanatok alatt. Ha eltekintünk ettől remek társra lelhetünk bennünk, talán még jobbra is mint az emberekben, ők tényleg hűségesek és mindig ott vannak ha szükséged van rájuk. Ha kedvet kapsz egynek a tartásához szólj nyugodtan rendben? * Majd visszahúztam a sárkány fejét és átkaroltam a nyakát oldalról majd csak a fiút néztem.*

- Mivel a gyufám elázott kérnék egy kis szívességet. * Azzal elővettem egy szál cigit és a sárkány elé tartottam majd a fülénél végig simítottam amitől meggyulladt a cigim.* - Praktikusabb mint a gyufa. Lehet kéne egyet otthon tartanom a fajtájából. * Azzal a számba vettem a cigit és feleszívtam.* - Csak ne lenne sárkány lehelet szagú a dohány... De jó fejnek látszik gyík létére. * Majd a hirtelen jött érdeklődésen kicsit meglepődtem. * - Héj most meg mi van? Nincs nálam kaja... *Közben körbenéztem és egy fiatal nőt vettem észre aki egy hasonló könyvet olvasott mint én szoktam.*

*Bólintottam.*- Igen, szóval hogy ha nem akarsz finom ropogósra sülni kerüld el azt a területet. * Mosolyodtam el majd tovább simogattam*- Szimpi vagy neki, lehet látni rajta. Ha pár 100 évvel idősebb lenne meg is mondaná, igaz ? * Erre a sárkány jobban bújt a sráchoz kissé tolakodóan, mintha érezne rajta valamit*- Nyughass, hé.. * Próbáltam kissé visszahúzni*

Szokásomhoz híven, sétára indultam, és a sétányon volt pár pad. Leültem és zsebemből elővettem egy kis novellás könyvet. Imádtam a művészetet és elkezdtem olvasgatni. Nem messze tőlem, éreztem hogy vannak még rajtam kívül mások is a szentély körül, de nem igen foglalkoztam vele.

- Félni egy túlméretezett gyíktól? * Néztem a sárkányra fagyos tekintettel szinte áradt belőlem a sötétség. Szemeim azt sugallták az állatnak hogyha megharap agyoncsapom. Aztán rájöttem hogy ez nem macska és végül megpacskoltam a fejét óvatosan.* - Érdekes. Szelíd sárkánnyal még nem találkoztam. Tud már tüzet fújni?  Gondolom ha a füle mögött megnyomod meg is teszi.

- Nyugalom nem harap ám, ő egészen szelíd egyed, csak eléggé meglepett, hogy sikerült előjönnie. * Tettem kezem a vállára majd a sárkányhoz léptem és megvakargattam a fejét majd a feje alatt is a nyakát, persz az rögtön elfeködt és bújt is hozzám*- Hoho, csak unatkoztál? * Tettem fel neki a kérdést úgy mintha tudna válaszolni, ami persze az ő korában még lehetetlen.*- Remélem nem félsz tőle, megérzi ám. * Pillantottam a srácra. A sárkány kíváncsi tekintettel nézett rá majd odadugra a fejét és szaglászni kezdte.*

- Mi az? Olyan mintha a halált láttad volna az előbb. * Mosolyogva néztem rá amit nem igen szoktam de valahogy most sikerült össze hoznom. De kis időre rá kezdtem furcsállni.* - Van valami mögöttem igaz? * Lassan megfordultam majd egy ujjba sárkány volt a közelemben.* - Remek. Eddig csak 4 sárkányt láttam ebből kettőt a mai nap.

-Értem, akkor elnézést a tolakodásért. Az előbb még volt valmi amit meg akar-- * Hirtelen elakadt a szavam mikor a hatalmas vörös sárkány megjelent Raven mögött és csak fújtatott rá. Elkezdtem azon agyalni, hogy az a vörös, hogy is teleportálódott ki az elzárt dimenziómból.*-Sz-Szóval.. Khm..

- Nem vagyok oda a vízért de nem csak te vagy az egyetlen aki mágiát bír használni bár a szándék a fontos szóval köszönöm de nem. Megoldom magam.*Azzal a mellkasomra tettem a kezem és a ruhámból elkezdet párologni a víz. Pár percre rá már száraz voltam.* - Máris jobb. Szeretem magam csinálni az efféle dolgokat.

- Értem, szóval utazó lennél. * Gondolkodtam el kissé majd mikor megláttam, hogy mennyi víz csordogál ki kalapjából kellemetlenül éreztem magam.*- Tényleg ne szárítsam meg pár cuccod? Nyugalom egy ujjal sem fogok hozád érni ha esetleg ettől tartasz. Ám ha tényleg nem akarod nem eröltetem..

- Hát konkrét helyet nem tudok mondani csak annyit hogy a régies köszönési formák maradtak meg bennem. Londonban nevelkedtem vagyis egy ideig. Utána meg utazással teltek a mindennapjaim. * Mondtam majd felvettem a kalapom melyből még csöpögött a víz.* - Ebből lehet hogy megfázás lesz. ..

* Meglepett a dolog, de végül is hagytam, hisz így is lehet.*- Örvendek Raven. * Majd kis halgatás után*- Ritka az olyan ki így ismerkedik egy lánnyal, mond hová valósi vagy? * Néztem rá majd lassan visszahúztam a kezem.*

- Remélem sikerrel jársz majd. * Majd a mellkasomra tettem a kezem.* - A nevem Raven örvendek a találkozásnak Lia kisasszony. * Majd a kézfogás helyett kezet csókoltam neki.* - Maradok inkább ennél az üdvö9zlási formánál. Kezet csak férfiakkal szoktam fogni.

- Csak most lett az enyém, hogy elzártam, már napok óta hajkurászom, de mindig sikerült meglógnia. Ami pedig a nevelését illeti ne aggódj miatta, majd helyrerakom a kis eszét. * Mondtam majd eszembe jutott, hogy csak úgy elcseverészek vele miközbe azt se tudom, hogy ki az örgökkel fújt össze a szél.*- A nevem Lia. *Nyújtottam felé a kezem*- Tudom, hogy férfiaknál szokás leginkább a kézfogás, de mit ne mondjak érdekesen festene ha csak úgy megölelnélek, nem de?