*Bár vére lassú folyása miatt nem látszott, Rosa most sikeresen is zavarba hozta. Egy laza rántással ledobta magáról a felesleges embereket, majd átölelte kedvesét. Arcvonásai pillanatok alatt megenyhültek és elmosolyodott.* -Értem... Nos, itt vagyok. Rendelkezz velem... vacsora?- *Itt elkuncogta magát.* -Pedig nekem nincs szükségem ételre...- *Nyomott egy gyors puszit Rosa ajkaira.* -De ha már ilyesmivel fáradtál, nem utasíthatom vissza az ajánlatot.- *Hát igen. Az ilyen pillanatokban jön igazán jól az élő álarc varázslat, mivel gyomra is képes már az emésztésre.*

*Elkacagtam magam ahogyan lógtak rajta az inasok. Kiléptem az ajtó mögül és megigazítottam a ruhám majd én is a nyakába ugrottam.*

*Már közel 4 inast húzott maga után. Próbálták lefogni, de mintha nem is lettek volna ott. Dimitri sietve szelte át a folyosót, majd mikor megpillantotta Rosa-t, odalépett hozzá.* -Rosa, minden rendben?! Hallottam a sípot és...-

Mi ez a nagy hangzavar? 

*A kastély udvarában a virág ágyás egyszer csak megmozdult, majd Dimitri bújt ki belőle. Először is leporolgatta koszos ruháját, majd torkán megköszörülvén benyitott az épületbe.* ~Ha a síphoz folyamodott akkor lehet hogy baj van...~ *Ettől a gondolattól vezérelve indult meg, magasról téve a szolgálókra, akik próbálták illedelmesen megállítani, megnyugtatni, de sikertelenül.*

Vajon mit szeret? Nem tudom hogy mit szokott enni csak a tea a tuti.

*Épp hogy berepültem az ablakon vissza változtam és seggre ültem majd a padlót bámultam.*

*Épp hogy beléptem az ajtón egy levelet kaptam kézbe amit Maori írt. Miután elolvastam elpattant bennem valami és össze gyűrtem a levelet.* 

*Elsétáltam Rosariohoz, hogy beszéljek vele kicsit. De nem volt otthon így csak írtam neki egy levelet. Legalább 1 valaki tudja hogy mi van velem.*

Kedves Rosario.

Nekem most el kell hagynom a várost.

Az okát magam sem tudom, de mindenki érdekében teszem.

Kérlek ne aggódj miattam, rendben leszek.

Hamarosan jelentkezem majd.

*Indultam tovább a következő helyre.*

Látom jobb a kedved remélem tetszeni fog Velence.Ha minden igaz már várni fognak.

-Értem...- *Bólintott aprót, majd felcsillant a szeme.* -Hát akkor mire várunk?!- *Ragadta kézen Rosa-t, és gyöngéden húzni kezdte.* -Már azt hittem itt fogunk megöregedni.- *Villantott meg egy vigyort a szellemes poént követve.*

Ő hát pontosan nem tudom csak tippelni tudok.

-Hát mert unatkozok...- *Döntötte oldalra fejét.* -Kié volt ez a ruha?- *Emelkedett meg kérdőn a szemöldöke. Szemével Rosa tekintetét pásztázta.*

*Átöleltem és vissza csókoltam.* 

*Már megint oldalfekvésbe került, mire Rosa vissza ért. Unottan kocogtatta halántékát.* -Erre most nem mondok semmit...- *Felkelt, majd oda lépve a lányhoz átölelte, és megcsókolta.* -...Inkább kimutatom.- *Mosolyodott el.*

*Kimentem a medencéhez és keresgélni kezdtem majd megtaláltam a csomagot amihez egy levél volt írva amiben csak annyi volt hogy " Felébredt". Bele néztem majd össze gyűrtem majd elindultam vissza a főzetekkel a kastélyba de előtte az egyik üvegcsét széttörtem és hagytam hogy szétfolyjon.*

*Csak megvakargatta homlokát az elviharzó Rosa-t nézve, majd a tükör elé állt.* -Jobb, mint a semmi...- *Gondolkodóba esett.* ~Hmm... kié lehetett ez? Ez a lány... egyáltalán nem ért a téma tereléshez.~ *Elmosolyodott bevágva pár pózt a tükör előtt, majd vissza ült az ágyra.*

Mint aki az 1500-as évekből lépet elő de amúgy nagyon jól.

*Ő közben már elnyúlva feküdt az ágyon.* -Biztos...- *Felkelt, majd elkezdett felöltözni. Igaz 1 számmal nagyobbak voltak a ruhák, de nem volt olyan vészes a dolog.* -Nah, hogy nézek ki?- *Pillantot Rosa-ra, miközben már az inget igazgatta.*

Okés rendben sietek vissza.