*Kicsit gondolkodtam rajat, majd úgy döntöttem lemászok. Leültem a padra, kíhúztam magam és körbe tekertem a farkam. Egy kicsit könnyebben, de mg mindig neheztelve ránéztem.*

Legközelebb kifejezhetnéd magad jobban is. Marhára felboszantottál és már kezdtem azon lenni, hogy  megnéznélek milyen vagy belülről.

Lehet, hogy csak egy kívánságot teljesítettem. De egy szóval nem mondtam, hogy nem volt a kedvemre annak a teljesítése. *majd előre hajtotta a fejét majd elkezdte mozgatni azt, a kezével masszírozni a nyakát* Nincs kedved lejönni ide mellém, mert teljesen kiállt a nyakam.

*Mérgessen lekiabálok.*

Ugyan minek akarsz te bármit is adni nekem, hiszen csak kívánságot teljesítettél, nem?

*Ekkor felpattantam, majd villám gyorsan lementem pár ággal lejebb, de éppen csak annyira hogy ne érjen el.*

*Szinlelt mosolyjal válaszol* Örülök, hogy tetszet. *késztetést érzet, hogy meneküljön amig teheti, de ellen ált a késztetésnek és továbbra is felfelé nézet a fára* Értem. Akkor jobb ha elmegyek. Pedig ajándékot is hoztam neked. *elindulást imitált* 

Már megint ki az? *Morogtam hangosan. Majd lenéztem és meg láttam Kei-t.*

Hát már csak te hiányoztál a mai napomon. Amúgy kössz a virágot.

*Elkaptam a tekintetem és néztem tovább magam elé mereven.*

*Rosario elöli menekülés közben a sétatérre lyukadtam ki. Álcámat feloldottam, majd leültem egy fa alatt lévő padra.* Húú ezt is túl éltem és még azt mondják, hogy a halál az ijesztő...*megkönyebbült fejjel. Majd hátra döl és felnéz a fára és meglát egy macskát? Elmosolyodik* Szia cica. *köszön fel a fára*

*Pár óra múlva felébresztett.*

-Most mennem kell. Azért légy óvatos, nehogy leess a fáról.

*Elmosolyodott finoman áttett a padra majd elment. Én viszont nem kívántam mások társaságát így visszamásztam a kedvenc faágamra és leheveredtem rá, de nem aludtam már vissza.*

-Pedig látom rajtad hogy valami nem oké, de hát ha nem akarod elmondani akkor nem kell. *Hátradőlt a padon és nyugodt kifejezéssel az arcán nézett tovább.*

-Miért nem hiszed el, hogy csak pusztán bal lábbal keltem fel? Olyan hihetetlen hogy Maori ma harap című tábla lóg a nyakamba?

-Ha te mondod. *Majd vállat vont és egy puszit nyomott az orromra. Mérgesen és full vörösen visszaindultam a legfelső ágra.*-Nem kéne így riszálni a hátsód, még a végén megkívánlak.

-Hogy mit csi..... *Ekkor megragadott és az ölébe vett. Elkezdett vakargatni, amitől természetesen dorombolni kezdtem. A simi olyan jó hatással volt rám, hogy teljesen meg nyugodtam. Mivel biztonságba éreztem magam el is aludtam az ölében.*

-Hát itt vagy cicuskám?

-Hogy a micsodád? Először is nem vagyok a cicád! * Dühösen felálltam és elindultam lefele közben folytattam.* Másodszor: legközelebb hagyj levelet mikor lelépsz, hogy nincs tej vagy valami.

*Lesétáltam egy egészen alacsonyan lévő ágra, annak kimentem a végére. Súlyomtól az ág annyit hajlott lefele, hogy pontosan a két szemébe tudtam nézni villódzó aranysárga szemeimmel.*

-Mi a baj? Ma igazán komoly hangulatod van. *Állva a tekintetem visszameredt rám.*

-Baj az ugyan nincs. Csak ma harapós vagyok kicsit ennyi a dörgés. *Füllentettem, mert nem volt kedvem elmondani mi bajom. Úgy éreztem ez most csak rám tartozik.*

*Menet közben átváltoztam macskává és a legközelebbi kis patakba másztam. Bele hemperedtem többször is, így eltüntettem minden szagomat. Majd beértem a térre. Szinte senki nem volt ott. Nem foglalkoztam semmivel tovább, fel másztam egy fára, annak is a legmagasabb pontjára leheveredtem egy vastag ágra, majd onnan kukkoltam a város ezen részét. Fülemet lecsapva megint elkomorodtam fejem a mancsomba temettem. Maja hirtelen a frász tört rám.*

Várj! Ha már úgy is itt vagy lennél kedves a ruháimat hozni?

*Néztem rá nagy kerek szemekkel. Végül mindenestül megérkeztünk hozzám.*

*felállt, Mao mellé futott és megfogta a kezétt és csendben ment mellette szinlelt hidegvérrel*

*Néztem rá furán*

Akkor gyere.

*Fel álltam és elindultam haza.*

*kérdően néz rá* Hová is szeretnél menni. *sejtelmes arcal* Vagy mehetünk hozzád is.

Hmm, hát ha nem mondod meg hova szeretnél menni, akkor nem tudlak oda vinni. Azt tudom én hova akarok. Szóval?

*elgondolkodik* Elsőnek is el innen. Azután már mindegy.*megnyugodva mondta*

*enyhén megnyugodva de elegett téve a kérésnek az egyik közel padhoz megy és leül és elgondolkodik, hogyan kerülhetett ilyen helyzetbe és közben egy nagyott sohajtott*

*Mi után elintéztem a dolgom, vissza mentem Kei-hez.*

Neharagudj, csak tudod ezt nem szeretem ha látják. Ezaz egyetlen dolog amit nem szeretek a macska létben. Merre szeretnél menni?

Negyere közelebb! Mindjárt megyek.

*Kiáltotam vissza.*

*csak pislogot és elkeseredet, mert még mindig úgyan annyira elvolt tévedve mint a lányokkal való találkozás előtt*Várj!*Kiálltott kisé kétségbe eset hangon Maori után*